Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Abaúj és Torna megyék 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 2004.
Bevezetés a „Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz
Egyéb felekezeti A többi vallásra hasonló megbízhatóságú és részletezettségig országosan összeírások egységes szempont szerint készült forrás nem áll rendelkezésre. Több helyről, központi és egyházi levéltárak különböző állagaiból, gyakran nem is országosan azonos időpontból származó adatokkal kellett a hiányokat pótolni. A cél végig az volt, hogy a lehetséges mértékig feltüntethetővé váljanak az egy-egy településen képviselt felekezetek, a lélekszám és az egyházigazgatási beosztás megjelölésével. Noha például jelen esetben a református felekezetű lakosságról az általunk vizsgált időszakból két összeírás is ismeretes, a népszámlálás és a Pfarrtopographie népességi adatai között mutatkozó eltérések arra figyelmeztetnek, hogy a protestáns felekezetek összeírásainak pontossága nem éri el a római katolikusokról rendelkezésre álló forrásét. A lakosság felekezeti megoszlásának jobb bemutathatósága érdekében felhasználtuk a római katolikus egyházmegyék sematizmusainak a különböző felekezetek híveire vonatkozó adatközléseit. Mivel azonban az egyházi cím- és névtárak általában csak a XIX. század elején jelentek meg, a torzítások elkerülése végett számadataikat nem közöljük a táblázatokban. A felekezet feltételezhető híveire két ponttal hívjuk fel a figyelmet. A számszerű becslésekhez támpontot nyújtó adatokat a felekezeti mutatókban bocsátjuk az érdeklődő kutatók rendelkezésére. Az összes általunk ismert, a felekezetekre adatokat tartalmazó forrás számadatainak egymás mellé helyezése egyben azok kritikai szemléletéhez is segítséget nyújt. Mivel az adatok és a forrásadottságok területenként, megyénként különbözőek, ezek ismertetésére a megyei sajátosságok között kerül sor. Kiegészítő A gazdasági és egyéb adatok forrásaként két kéziratos anyaggyűjtést adatösszeállítások használtunk fel. A postaállomásokat, só- és harmincadhivatalokat Fallenbüchl Zoltán gyűjtötte össze, az általa készített adat-összeállításnál részletes forrásjelölést nem alkalmazunk. A vásáradatok négy 1780 és 1800 között kiadott kalendárium adatközlése alapján kerültek az adatbázisba. 7 Ezeknél a forrásoknál sok az átfedő adat, de gyakori a sajtóhibával terhelt közlés és egyéb pontatlanság is, amelyek azonban a különböző források szembesítésével kiküszöbölhetőek voltak. Mivel az eltérések tudományos következtetések alapjául nem szolgálhatnak, ennél az adatcsoportnál szintén elmarad a források pontos jelölése. Az első katonai térképfelvétel (a továbbiakban: felmérés) térképszelvényein jelölt malmokról, ipari és gazdasági létesítményekről a Hadtörténelmi Térképtár jelentetett meg összeállítást. 8 Ahol a kérdéses objektumok más forrásból nem adatoltak, ennek alapján, az eredeti térképlapok másolatait is felhasználva jelöljük őket az adattárban. Térképi ábrázolások Minden helységnévtár-jellegü megközelítéshez szervesen hozzá kell tartozzon a térképi ábrázolás, mint ahogyan az Korabinszky országleírásának, még inkább Lipszky müvének is nélkülözhetetlen kiegészítője. Váiyi is tervezte adatgyűjtésének térképre vitelét, amire végül is nem került sor, pedig ez lehetővé tette volna az adattár számos többszörös regisztrációjának kiszűrését. A plébániarendezési munkaiatokhoz is készült térképi segédlet, ennek további sorsa azonban ismeretlen. Rendelkezésre állnak viszont az első katonai felmérés lapjainak másolatai, amelyek a vitás esetek eldöntésének fontos forrásai. 9 Az első katonai felmérés és Lipszky térképei alapján, a XVIII. század végi, XIX. század eleji állapotnak megfelelően kerülnek visszaszerkesztesz a XIX. század 70-es éveiben publikált, községhatáros, 1 : 144 000-es méretarányú 7 Régi és új kalendárium... 1780, Buda, 1779; Novum Calendarium ad annum 1792. Buda, 1791; Magyar és Erdély országi nemzeti kalendárium... 1798. Pest-Pozsony, 1797; Komáromi új és ó kalendárium 1799. Komárom, 1798. 8 Nemesné Ipoly Márta: Malmok, ipari és gazdasági létesítmények az első katonai felmérés térképszelvényein 1782-1785. Budapest, 1982. 9 Hadtörténelmi Térképtár B IX. a. 527.
