Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság felekezeti megoszlása

Alighogy Mindszenten felépült a templom és a plébánia,

152 csakhamar Miskolcon mozgalom indult, hogy a régi Boldogaszszony telkét s a körülötte fekvő piacterületet a minorita atyáknak adományozzák templom és klastrom építésére. 1728ban királyi adománylevelet adtak a kért területre, ahol néhány év alatt (17301742) fel is építették klastromukat és templomukat.

155 A minorita atyák Miskolcra való betelepedése fordulópontot Ismeretlen művész: Kelemen Didák minorita rendfőnök portréja (18. század vége) Minorita Rendház, Miskolc Ismeretlen művész: Török Damascenus minorita szerzetes arcképe (1817) Herman Ottó Múzeum, Képzőművészeti Gyűjtemény Minorita szerzetes egy 18. századi fametszetről jelentett a város és a vármegye katolikusainak történetében. A város templomépítései közül a 18. század második felére esett az új református templom (népiesen: Kakasos templom) (1785-1809)

154 és a görögkeleti templomnak 1776-ban elkezdett

155 építése. Előre látható volt, hogy amint az egri püspökség és káptalanság megerősödik, kérlelhetetlen harcot fog indítani régi jogainak visszaszerzésére. Ez a megindított harc különösen veszélyes helyzeteket teremtett Miskolc városában, de az egész Borsod vármegyében is, ahol túlnyomó többségben voltak 152 Mindszent, a plébánia és a tapolcai apátság miskolci birtokaira lásd: KOMÁROMY [., 1956. 72-73. p., NEMES J., 1864. 345-365. p., DOBROSSY I.-KÁRPÁTI L, 1983. 121-145. p.. DOBROSSY I., 1985. 32-38. p. 153 SZABÓ E., 1969-1970. 331-344. p., MARJALAKI KISS L, 1956. 74-75. p. Újabban: Barsi [., 1991. 177-191. p. 154 MARJALAKI KISS L., 1956. 74-75. p. Lásd még: NOVOTNY Gy., 1984., BALOGH [., 1999. 9-48. p. és DIENES D., 1999. 49-82. p. 155 Ifj. HORVÁTH B.. 1956. 61-67. p.