Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilégiumokkal nem rendelkező contribuensek

városnak, a becsületes tanács egyenlő' akaratjából végeztetett, hogy szám szerint amennyien vadnak, mindenik ezen mostan folyó egy esztendőben mesterségével személy szerint öt magyar forintig szolgáljon, mely szolgálatról kiki közülük rovást vagy írást tartson magának hiteles módon."

131 A megtalált rovásbot a rajta lévő felrovás szerint a Tiszán leúsztatott s megyének átadott famennyiség nyugtájául szolgált, amelynek egyik darabját a megye, a másik felét pedig a fát átadó jobbágy őrizte meg igazolásul. Az első magyarországi népszámlálásból tudjuk, hogy Miskolcon a 18. század 80-as éveiben 2414 ház volt, amelyben 3038 család lakott. Tudjuke hogy milyen körülmények között éltek? Annak ellenére, hogy növekedett a város lakosságának lélekszáma, sőt gazdasági fejlődésnek is jelei mutatkoztak, emellett még 1793-ban is a házak 90%-afaház. Helyesebben favázú sárház, népies nevén paticsház volt. A belváros utcáin kezdtek sűrűbben állni a szép barokkos kapuboltozatú földszintes kőházak, mint a városiasodás bizonyítékai. Az összeírok azonban még a század végén is alig találtak többet két tucat emeletes lakóháznál.

132 Még 1710-ben is a város főutcája mellett mindössze 7 mellékutca volt, ahol a contribuens lakosság nagy többsége fundust kapott és azon építkezhetett. Egy 1710. augusztus 15-i datálású összeírás szerint Miskolc város 8 utcájában szám szerint az alább megjelölt „Marhás Emberek" laktak: a Nagy utcában 13, az Újvárosban 20, a Czikó utcában 4, a Fábián utcában 12, a Hunyad utcában 8, a Meggyesalján 14, Mindszenten egy sem és a Szirma utcában 17 fő.

133 A 18. század második felében növekszik a város belterülete. Az 1764. évi kémény és pince összeírásban már 21 utcában találjuk a város contribuens lakosságát. 1781 és 1783-ban 27, míg 10 évvel később 30 fölötti az utcák száma, ahol a jobbágylakosság élt. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején készült úrbéri tabella a jobbágylakosságot két csoportra osztja. Egyrészt szabad menetelű zselléreket vagy inquilini jogi státuszú csoportot különböztet meg, másrészt hazátlan zselléreket, vagy subinquilinit. 1770-ben a szabadmenetelűek közé 909 családfő soroltatott, az uradalom hazátlan zsellérei sorába pedig 136 név került. Az összeírás érdekessége és egyben a város jobbágynépességének sajátja, hogy a város területén lévő belső fundusaik annyira elaprózódtak, hogy Qualitas Sessionis rovatot senkinek a neve mellett nem töltötték ki. A zselléri sorba taszított jobbágynépesség differenciálódásának mutatói a Fundus intravillanus rovatban kaptak helyet. Az 1145 családfőt magába foglaló összeírásai HOM HTD 76.869.13. 132 HOM HTD 74.423.95. MARJALAKI KISS L., Régi emeletes házak Miskolcon az 1793. évi házlajstromban (Kézirat) 133 MARJALAKI KISS L, 1958. 133. p. vagy Mv. L. Miskolc város számadásai, 1710.1. sorozat 27. kötet