Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

Borovszky Samu egy 1725. évi összeírásból

97 felsorolja a városban található nevezetesebb házakat. Egyáltalán nem meglepő, hogy milyen nagy az átfedés az 1690-ben szerepeltetett nemesi névsorral. 1725-ben a Hunyad utcában van: Borsy Mihály, özv. Szirmay Péterné, Bük Ferenc, Szepessy János, Komjáthy Ádám, Szepessy István és Bük András háza; a Derék vagy Piac utcában: Dőry András, Aszalay Ferenc, Kovács Sámuel szolgabíró, özv. Pedri /?/ Istvánné, a tapolcai apátság, Szentpétery Imre, özv. Zabary Jánosné, Kecskeméti Miklós, Lendvai István, Balajthy András, özv. Dőry Pálné, a pálosok, Aszalay Ferenc, Aszalay András utódjai, Boldizsár Ferenc és Zsigmond és a Zsóry család háza; az Újváros utcában: Váczy András, Boldizsár Ferenc, Muraközy László és Bük Ferenc háza; a Meggyesalja utcában: Tanyai 111 Ferenc, Szemere György, Faragó János főbíró, Bük László, Muraközy László, Szepessy György, Óváry István és Fodor Pál háza; a Papszer utcában: a parochiális házak és az iskola; a Malom utcában, a városi kórház; a Szirma utcában: Kozáry György, Fischer János és a Bárczy család háza. A század második felében közülük sok a gazdag görög kereskedők kezére került. Hogy látta Miskolc főuteáját Bél Mátyás, aki 10 évvel később megfordult városunkban? Leírásában a következőket olvashatjuk: „A nemesi udvarházak közül azokat illeti meg a jeles épület elnevezés, amelyek a váci püspök, továbbá a Borsy, a Dőry, a Szepessy, a Mocsáry, a Bük, az Aszalay és még néhány más család birtokában vannak: a város többi épületét kevés igénynyel és költséggel építették gazdáik".

95 A miskolci possessionatusokról már szó esett ebben a fejezetben. A nemességnek ez a rétege épp úgy köteles volt a közteherviselésben részt venni, mint a többi nemes, mégis kezükben lévén a vagyon és ezzel együtt a hatalom, jobban dacolhattak a magisztrátussal, mint a szegényebb nemesek s különösen a kvártélytartás alól vonták ki magukat. Éppen ezért a possessionatus urak közé való felvétel kívánatos dolognak tűnt mindenki előtt. Miskolc városa 1715. december 9-én tartott tanácsülésében el is határozta, hogy mivel némely becsületes emberek a possessionatus urak közé óhajtanák magukat felvétetni, a szegény nemesek kárára és sérelmére, tehát az ilyeneknek possessionatussága ellen a vármegye törvényesen contradicál. Amellett az ilyeneket mind kvártélytartásra, mind egyéb közönséges terhek viselésére, mint eddig, rá kell szorítani.

99 97MOL UC 5:5 vagy Bm. L. BOROVSZKY-hagyaték, számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat 59-60. p. 98 TÓTH R, 1984. 66-67. p. 99 Mv. L. Miskolc város jegyzó'könyve I. kötet 681. p.