Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

nyújtó országos összeírás azzal zárul, hogy a fent megjelölt miskolci családfők összesen 111 kapás szőlő tulajdonosai, akik 86 urna szőlőtermés részesei. Zárásként az összeíró megjegyzi, hogy a közölt listáján kívül sok városlakónak csak szőlőbirtoka van, akik 988 kapás szőlő birtokosai és ezek után 852 urna szőlőtermés részesei. jelen esetben nem tudunk magyarázattal szolgálni a kevés libertinus összeírása miatt, de méginkább arra, hogy miért csak egyetlen egy jobbágy szerepel az összeíró listáján. Kevés reménnyel ugyan, de próbáljuk magunkat nyugtatni a diósgyőri koronauradalom 1772. évi összeírásával, amelyben szintén feltűnően kevés az a 7 3/8-ad sessiones, amit Oppidum Miskolc neve után feltüntetnek.

92 Ebben a dominalis összeírásban egyedül csak Miskolc az a 14 település közül, ahol nincsen sessionalista, csak 907 inquilines és 90 sub-inquilines. Miskolccal ellentétben a koronauradalom másik két mezővárosában úgy, mint Mezőkövesden 209, Mezőkeresztesen pedig 130 sessiones található, amit Kövesd esetében 387, Keresztes esetében pedig 281 sessionalista bír. De ne példálózzunk nagy lélekszámú uradalmi mezővárosokkal, elég ha a közeli Bábony falut viszonyítjuk Miskolchoz, ahol dupla sessiones (14 1/4) található és rajta 32 sessionalista ül. Másodikként vizsgáljuk meg az összehasonlíthatatlanul alaposabb helyi sine dato összeírást. Az 1691 és 1697 között keletkezett conscriptió a possessionatusokat, a curialistákat, az armalistákat és a taxásokat veszi számba elosztó elvként használva a sessiok után bírt vagy nem bírt szántóföldeket.

93 Itt kénytelenek vagyunk a logikai menetünket kissé megbontani, hisz az összeíró a vagyoni helyzet alapján írja össze a túlnyomórészt armalistákból álló nemességet. A nem nemes lakosság vagyoni helyzetét pedig - ahogy már fentebb is szó volt róla - egy későbbi fejezetünkben tárgyaljuk bővebben. A 17. század legvégén az összeíró szerint „No 5. Possessionatusok vadnak Miskolcz városában". Úgymint Dőry András, Szepessy Pál, Kecskeméti István, Szepessy István és Bük László uramék. 4 olyan curialistája van a városnak, akik puszta cúriákat bírnak. 29-en vannak az olyan curialisták, akiknek van birtokuk. Mindezek után az armalisták csoportosítása következik 9Jele osztályba. Vannak olyan armalista nemes emberek, akik egész házhelyet nem bírnak, hanem csak olyan puszta sessiojuk van, amelyik után lehetnek olyan földjeik, amelyekbe akár 4 köböl búzát is vethetnek. Ők20-an vannak. 9 armalista családfőnek van puszta sessioja, amely után olyan föld tartozik, melybe félköböltől több nem vethető. Harmadrendben 92 MOL UC 160:53. 93 Bm. L. IV 1501/b. Acta Pol. Sine Dato. Armalista nemesek összeírása 1691-1697 közötti időszakból.