Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók
Az 1695. évi conscriptió armalista családneveiből Veres László „arra ahogy ő maga is fogalmazza - a merésznek tűnő következtetésre jut, hogy az armalisták kétharmada miskolci származású volt, míg egyharmaduk beköltözött nemes." Az utóbbiak a Lipcsey, Tokay, Poroszlay, Vadnay, Gyöngyössy, Diószeghy, Kutassy, Rácz és Orosz családok. A második, a taxás nemesek 1724/25. évi összeírásából tudhatjuk meg, hogy a 18. század első negyedéig a Miskolcra települő nemesség egykori lakhelye a városhoz közel eső települések voltak. Kimutatható: Ónod, Csaba, Pere, Forró, Nyék, Árokszállás, Kisgyőr, Onga, Zombor, Aszaló és így tovább. Különben ez a forrás 163 nemesi családfőt vett számba, ami a családtagokkal együtt Miskolc lakosságának egyötödét jelentették. Tehát három évtized alatt Veres László számításai szerint a miskolci nemesség számaránya az összlakosságon belül csökkenést mutat. Még további erénye ezen utóbbi összeírásnak, hogy megjelöli az iparűző nemeseket is. Kutatónk által harmadikként megszólaltatott összeírásban, az 1726. éviben 194 jobbágytelken ülő taxás nemes conscribáltatott. Kellő forráskritika alkalmazása nélkül és gyakorta tapasztalva az összeírások pontatlanságát, arra a hibás következtetésre is juthatnánk - aminek nagyon kevés a valószínűsége -, hogy jelen esetben 31, de nem kizárt, hogy annál jóval több családdal növekedett egy év alatt a miskolci nemesség száma. Az ilyen arányú növekedés magyarázatához más forrásokkal történő egybevetés szükséges. 90 A fent közölteket igyekszünk jómagunk is alátámasztani két a 18. sz. elejére vonatkozó újabb összeírás adatainak közzétételével. Vegyük elsőnek az 1696. évi országos összeírás meghökkentően szerény, három oldal terjedelmű Oppidum Miskolcz fejlécű lajstromát. 91 A helyi nemesség sokaságát megerősíteni kívánó lajstrom így veszi kezdetét: „Ezen város lakói nagyobb részt curialistákból, armalistákból és inscriptionalistákból állnak, akik szabad telkeket bírnak, de vannak bizonyos cenzuális nemesek is a földesurak telkein, akik fizettek azért (resolverunt), hogy ezeket a telkeket lakhassák. Vannak libertinusok is a földesurak telkein is, de házaikon kívül semmiféle pertinenciájuk nincs." Tehát pusztán ezen utóbbi elemek kaptak helyet - a magunk részéről az országos összeírástól sokkal többet remélt - a lajstromon. Az összeírás nem tudni miért, de két részre tagolódik. Elsőként egy colonus és 22 libertinus került föl, akik közül csak hatan bírnak 3 és 7 kapás közötti szőlőrészekkel. Másodjára 5 nobiles censuales és a libertinusok közül újólag 18 fő került föl. Az ily kevés információt 90 VERES L, 1991. 134. p. 91 Bm. L. IV 1501/b. Acta Pol. Mat. III. Fase. I. No 70.
