Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilegizált városi lakók

A VAROSLAKÓK JOGI STÁTUSZA Privilegizált városi lakok Miskolc mezővárosba már 17. század derekától kezdve fokozatosan húzódtak be megyei hivatalnokok, birtokos nemesek és telekre, szőlőre, pincére áhítozó armalista nemesek. Itt azonban, a város árkain belül csupán a többi városlakónak is kijáró jogokkal rendelkeztek. Ugyanúgy fizették a töröknek járó adókat, a porciót meg a város vezetése által kivetett háziadókat, mint a többi contribuens. A szabad birtokokkal nem rendelkezők igyekeztek a városi tanács példáját követni a tekintetben, hogy fundusokra és/vagy ahhoz tartozó appertinenciáikra igyekeztek mentesítést kijárni maguknak, akár nagyobb összegek felajánlásával is. Ilyen nemesi adómentességet jutalmul is osztogatott a király vagy a királyné, de az utóbbi időkben, a zálogos bérlők kizárólagosan csak pénzért. A miskolci városlakók vagy az ide beköltözők és birtokokat vásárlók gyakran fordultak jószágaik megnemesítéséhez, ahogy az előzőekben erre már utaltunk is. Borsod vármegye országos viszonylatban is a legtöbb nemest felmutatni tudó terület volt. A vármegyén belül, Miskolcon képviseltette magát a nemesi lakosság a legnagyobb arányban. Borsodban ekkor kb. 17%, Miskolcon meghaladta a 30%-ot is a nemességnek a lakosság létszámához viszonyított aránya. Egyszerű tehát a tétel, hogy Borsodban és annak központjában a lakosság jelentős része nemes volt, ennek ellenére teljesen meglepő a város története iránt érdeklődők számára, hogy régiónkban a nemességkutatás gyermekcipóben jár. A város történetével a legkisebb mértékben is foglalkozók közül mindössze négy nevet emelhetünk ki, akiktől olvashattunk a miskolci nemesség történetéről. BenkőSámuel, a korabeli szemtanú és a város első történetírója, Borovszky Sámuel, a megye történéseinek összefoglalója, Szendrei János, városunk nagy monografikusa és Leveles Erzsébet, az első, aki több forrástípus egyidejű felhasználásával igyekezett és tudott érdemben értekezni Miskolc múltjáról. Nézetünk szerint ők valamennyien a nemességkutatás hagyományos kutatási módszerét alkalmazták. Kis túlzással talán rá-