Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

MISKOLC EGY ÉVSZÁZADOS BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE - A jobbágyvárossá visszahelyezett Miskolc

Végezetül egy gondolat erejéig e részben kötelességünk szólnunk Miskolc szabad királyi városi cím elnyerésének kálváriájáról. Ez a szinte mozgalommá duzzadt lelkes intézkedési sorozat 1783-ban vette kezdetét. Mindez akkor történt, amikor a lakosság látta, hogy a Szőllőssy-féle úrbéri szabályzat mindinkább nehezíti sorsát. Minden bizonnyal ennek a jogi státusnak a megváltozását kívánta előkészíteni az uralkodónak az a parancsa, hogy a szabad királyi városok példájára, polgármesterrel és 24 választottal kívánja kormányozni a kamarai prefektus Miskolc városát. 1789. május Íjén választották meg városunk első polgármesteréül Téthy Lajost. A szabad királyi városság elnyerésére indult miskolci mozgalom 1818ban öltött nagyobb arányokat, amikor a nemesség is csatlakozott hozzá. Oka az volt, hogy miután a kamarával kötött szerződést 1796-ban 20 ezer frt.-tal meghosszabbította, 1814-ben 50 ezer frt.-tal, mint örökváltsággal végleg pontot akart tenni az ügyre. Kedvező válasz helyett a királyi fiscus pert indított, amelynek célja a nemesség úriterhek alá vetése volt. A nemesség végül hajlott az egyezségre, mivel lemondott az uradalommal közös birtoklásáról és köszönettel fogadta a kamara azon igyekezetét, hogy Miskolc királyi várossá emeltessék. Tudvalévő, hogy bármely mezőváros csak akkor emelkedhetett szabad királyi városi rangra, ha előbb megváltotta magát az úrbéri viszonyoktól, ha a király és a haza iránt tett érdemeit igazolni tudja és ha képes a közterhek hordozására. Miskolc ilyen irányú kérelmét 1818-ban terjesztette elő. Csak 1841-ben állapították meg a város megváltásának óriási összegét: 451 637 rénes frt.-ot. 1848-ban a helytartótanács az uralkodóhoz küldött véleményes jelentésében Miskolcot mint az önállóságra teljesen megérett oppidumot ajánlotta. A forradalom és szabadságharc vihara késleltette a válaszadást, sőt több mint 20 évig szüneteltette az ügyet. Két évtized elmúltával Losonczy Farkas Károly, városunk akkori polgármestere vetette fel újból a kérdést. Célja az volt, hogy a szabad királyi városi rang elnyerésével a közterheket már nemcsak a leszegényedett adózó osztály, hanem az egész lakosság viselni fogja. 1871-től Miskolc rendezett tanácsú város lett, a vármegye felügyelete alá került. 1873-ban 337 772 frt.-tal, az úri terhek megváltásával Miskolc örökre elszakadt a diósgyőri uradalomtól, noha ez a tény a szabad királyi városi cím és jelleg megszerzésének csak egyik feltétele volt.

85 Miskolc csak 1907 decemberében vált meg a vármegyétől, amikor törvényhatósági jog85 A város és az uradalom közötti viszony tisztázására lásd: HOM HTD 74.423.136.: A diósgyőri koronái uradalom és szabad Miskolcz városa közötti viszonyt és a városnak a tisztelt uradalom elleni régi követeléseit feltüntető emlékirat. 1875. április 6. (Nyomtatott dokumentum)