Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

MISKOLC EGY ÉVSZÁZADOS BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE - Az önállóságért küzdő város

bította Miskolc zálogos idejét. Mindez a kincstárnak fizetendő 25 ezer forint és a királynak ajándékképpen felajánlott 12 ezer forint fejében történt meg. A város másodszori megváltása után a nyugalom nem sokáig tartott. A város szerződésében benne foglalt 25 évből még csak 12 év telt el, amikor a kamara azzal sürgetett újabb megváltást, hogy valamely uralkodó szer­ződése utódjára nem kötelező. Az újból kölcsönökhöz Jolyamodó város 1744. augusztus 2-án 40 ezerforinttal harmadszor is megváltotta magát. Mária Terézia az atyja által biztosított 25 éven felül a kincstárba lefizetett summáért még 40 évre terjesztette ki a zálogos időt. Az akkori értékek sze­rint óriási összegek előteremtése kölcsönök folytán a város vezetését arra késztette, hogy a második és a harmadik megváltás költségeinek fedezésé­re a városlakókra jogi státusuktól függetlenül, de anyagi helyzetük figye­lembevételével quantumot rójon ki. A quantum fizetés nagymértékben differenciálta a városi lakosságot. Már 1702-ben gyakori volt, hogy egyes családok anyagi helyzetét megha­ladta a kirótt adóteher. Az ilyen helyzetbe került háztartások eladósodtak. Ezek a későbbiek folyamán vagy eladták ingatlanaikat, vagy a város rátet­te kezét s mint földesúr, taxát szedett utánuk. Ez azt a folyamatot eredmé­nyezte, hogy felduzzadt a város taxás ingatlanainak száma. Leveles Erzsé­bet kimutatása szerint 1740-ben a magisztrátus már 84 taxás fundust és 140 taxás pincét bírt. 72 Persze nem csak a város jutott ingatlanokhoz, ha­nem mind több ingatlan cserélt gazdát. 73 A város háromszori megváltásának időszakáról elmondottakat röviden így összegezhetnénk. Miskolc a 18. század első felében története folyamán eddig sohasem élvezett városi szabadságra emelkedett. Önállóan rendelke­zett a város területével, nem tartozott földesúri szolgáltatásokkal és saját ügyeiben önhatalmúlag dönthetett. Ehhez a szabadsághoz nem vezetett ki­kövezett út, már azért sem, mert nem rendelkezett tőkével, megfelelő anya­gi fedezettel. Csak kölcsönökkel sikerült megoldani a megváltások kifizeté­sét. De a véget nem érő kiadások visszafizetése nagy terhet jelentett volna a város lakóira nyugalmas állapotokban is. A Rákóczi-felkelés azonban ka­tonai áldozatokat, a csapatok ellátását igénylő terményjáradékok szünte­len beszolgáltatását követelte, mellette az áldozatokat szedő pestis, sőt nem várt természeti csapások, mind-mind nyugtalanították a városlakó­kat. Az eredmény az egyes társadalmi rétegek vagyoni helyzetének mind élesebbé válása, a vagyoni differenciálódás növekedése. 72 LEVELES E., 1929. 67-69. p. 73 S ZEN DREI ]., 1904. 514-518. p. Itt felsorolást találunk a nevezetesebb birtokváltozásokról és perekről 1700 és 1795 közötti időszakból.

Next

/
Thumbnails
Contents