Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Lélekszámának alakulása

Az uradalmi telepítésekkel párhuzamosan a város is engedélyt adott (egy hollandiai arany vagy egy bőrveder fejében) a Miskolcon letelepülni szándékozó, elsősorban iparos népességnek. A beköltözők között sok az idegen és felvidéki mester és kontár is. 1758-ban a csehországi Radnicza nevű városából Adolniczky Ferdinánd ifjú szabó mester a lakosság közé történt felvételéért egy hollandiai aranyat fizetett. 1772-ben Ritter Salamon János kesztyűs is hasonló értéket tartozott letenni a város polgársága elnyeréséért, „a concivisságért". Megfigyelhető, hogy az olyan iparosok beköltözését, akik mesterségükkel hiányokat pótoltak, a város még pénzzel is (pl. útiköltségük finanszírozásában) támogatta. Ilyen előnyökben részesült 1795-96-ban pl. Andres

'S Krisztián „magyarországi gyapjúból mindenféle matériáknak mívese", aki Lőcséről költözött hozzánk, vagy ugyancsak Lőcséről Tékus András zsemlesütő mester.

43 A város lélekszámának statisztikai vizsgálatánál nem feledkezhetünk meg a természetes szaporulat alakulásáról sem. Ilyen irányú kutatást Marjalaki Kiss Lajos végzett Miskolc református lakóinak körében 1781 és 1929 közötti időszakban.

44 Kutatásai eredményéről a város lakóinak felekezeti megoszlása fejezetben térnénk ki. A város lakói egyházi anyakönyvekben nyomonkövethető természetes szaporulatának vizsgálata, sürgető tudományos feladatot jelentene a történeti statisztikában jártas kutatók számára. így legalább a 18. század második felének (azért csak ez az időszak jöhet számításba, mert az egyházi anyakönyvezés a század közepétől vált rendszeressé) bizonytalan lélekszám-problematikája megoldást kapna. Visszatérve a város lélekszámának alakulásához a századforduló időszakára Kovács Alajos a Hübner-Fejér lexikonjában 1805-ből városunkra vonatkozóan a 13 500-as lélekszámot közli.

45 1817-ből a Domby-féle várostérképpel együtt elkészített telekkönyv adataira kell támaszkodnunk, aminek alapján, a város ekkori lakossága meglepően csak 12 013. Ez a számadat a statisztikában fölöttébb járatos Kovács Alajos-nak is szemet szúr. az 1817. évi adat pedig Miskolc monográfiája szerint egy összeírás eredménye. Nem találtam azonban felvilágosítást arra nézve, hogy ez a szám milyen összeírás eredménye lehet, mert ebben az időben már sűrűn voltak ún. nem nemesi összeírások, amelyek egyikének, valószínűleg 1825. évinek adatát Nagy Lajos közli Statistica Regni Hungáriáé című munkájában.

46 A bizonytalanságot okozó 1817. évi már ismertetett adat helyett álljon itt ugyanebből az évből Debreczenyi Bárány Péter-ntk a tudo43 LEVELES E., 1929. 107. p. 44 MARJALAKI KISS L., 1929. 10—11. 45 KOVÁCS A., 1930. 4—6. p. 46 KOVÁCS A., 1930. 6. p.