Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

A város belterülete eddig nem tapasztalt mértékben fejlődött a kamarai fennhatóság alatt. 1773-ban 430, 1817-ben pedig 684 kat. hold telekkel bővült. Mint arról már korábban értekeztünk, 1773-ig a város észak és nyugat felé növekedett, 1817-re azonban minden irányú terjeszkedés tapasztalható. A belterülethez számították a nagy számban felszaporodott pincéket is. A szőlőtelepek immáron 45 szőlőhegyen terültek el, és több szőlőhegy, így a Kálnás, Ágazat, Ruzsin, Szentgyörgy, stb. alsó, középső és felső részre oszlott. 1817-ben, amikor Miskolcon a szabad királyi városságért megindult mozgalom nagyobb arányokat öltött, Domby István uradalmi földmérő megrajzolta az avasaljai város kül- és belterületének szakszerű térképét.

27 A mappához mérnöki pontosságú és részletező telekkönyv is készült.

2

* A Domby-féle kataszteri térkép részlete (1817). Középpontban a Színva-„folyó" és az azt körülfogó telkek. Ltsz.: Bm. L. Domby-1817. sz. n. (régi száma: XV. 6.) A Domby-féle térkép és a vele szinkronban elkészített telekkönyv pontos információkat ad a város minden háztelkéről, borospincéiről, szőlőhegyeiről, rétjeiről és szántóföldjeiről. A telekkönyvben az ingatlan kiterjedé27 Bm. L. XV 6. DOMBY-féle Miskolc térkép (1817) 28 Bm. L. IV A.-1501/9. Miskolc város Tanácsa Telekkönyve - 1817.