Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

tüntetett 4 temető és 4 Szinva híd helye. Feltűnő, hogy 1773-ra egy egész pincesor épül ki, jelezve, hogy a bornak ebben az időben volt a legnagyobb keletje a görög kereskedők nagyméretű exporttevékenysége folytán. A város északi és keleti határán a termőföldekből Nobiles jelzésű nemesi házhelyek kerültek kiosztásra ami jelzi, hogy ebben az időben feltűnően megszaporodott a nemesek száma (értsd itt elsősorban az armalista nemeseket) Miskolc társadalmában elfoglalt eddigi arányukhoz képest. 1773-ra a keleti városszélen új beépített tömb jelentkezik, a Szinva déli partján is újabb városhatár jön létre. Ugyanakkor a város déli vonala nem A város bel- és külterületének kinagyított részlete a Kneidinger-féle térképről. mutat lényeges változást. Következésképpen Miskolc város bővülését északi és keleti irányban tapasztaljuk, s itt az utcánkénti összeírások szerint a gazdasági cselédek, a tapasztok, a kővágók építettek maguknak apró házakat. A 18. század elején még újból körülárkolták a várost, de a gally- és töviskerítéssel védett városnak az árka 1773-ban már nem játszik szerepet. A kerítéseket a szegénység eltüzelte, széthordta, az árkok pedig folyamatosan szeméttel és hordalékkal feltöltődtek.

14 14 KOMÁROMY J.. 1962. Különlenyomat: HÓM HTD 77.272.84.1.