Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
ÖSSZEGZÉS ÉS MISKOLC TÁRSADALOMTÖRTÉNETI KUTATÁSAINAK JÖVŐBENI FELADATAI
ÖSSZEGZÉS ÉS MISKOLC TÁRSADALOMTÖRTÉNETI KUTATÁSAINAK JÖVŐBENI FELADATAI Kötetünkben kísérletet tettünk Miskolc 18. századi társadalmának bemutatására. Feladatunk nem volt egyszerű, hisz egy forráscsoport, az összeírások köré gyűjtöttük azokat az ismereteket, amelyekkel bemutathatóvá kívántuk tenni a város társadalmának rétegeit. Miskolc hallatán, a város történetében kevésbé jártasok, azt várhatták, hogy egy iparos, kereskedő város bemutatására kerülhet csak sor már a 18. században is. Mindez részben igaz is, de mellette fény derült arra, hogy e korban a város szőlőbirtokai és pincéi meghatározóak voltak minden miskolci polgár életében. Erre a gazdasági jelenségre felfigyelt már Rákóczi Ferenc is, amikor a miskolci polgárok vagyoni helyzeténél a szőlőbirtokokat központi helyen szerepeltette, de Bél Mátyás városleírása is a szőlőkultúra fejlettségét Hegyaljával azonosította. Ezzel, a 18. századra elvégzett társadalomtörténeti mélyfúr ás saF öb segítséget szeretnénk nyújtani és adni a város múltjával foglalkozó társadalomtörténészek kezébe. Dolgozatunk folyamán többször sajnálkoztunk, hogy nagyon sok olyan kutatási téma vár még feldolgozásra, amelyek nehezítették az általunk megszabott időintervallumok közötti társadalmi kép minél teljesebb megismerését. Úgy érzem, kellőképpen hangsúlyozottá vált, hogy Miskolc város 18. századi társadalmában a nemesség 30% fölötti arányban volt jelen, a contribuensek egyharmada iparos volt, de a kisszámú görög és zsidó kereskedő réteg képezte a város tőkeerős rétegét. Felekezetek viszonylatában egy 236 A korszak kutatásmódszertanához további segítséget adnak: GYIMESI S„ 1975., R. VÁRKONYI Á., 1989. 125-156. p., BÁCSKAI V, 1989 10-20. p., SERESNÉ SZEGŐFI A., 1991. 164-168. p., BÁCSKAI V, 1993. 450-454. p., HŐGYE I., 1997. 137-155. p., FARAGÓ T., 1997. 133-145. p., Ö. KOVÁCS J., 1997. 159-176. p., GYULAI É., 2000. 36-44. p. és DOBROSSY I., 2000. 517-679. p.
