Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS, VISELET
tetni bennünket, hogy a városi lakosság többségének könyvműveltsége valláserkölcsi alapon nyugodott. Szabó Zoltán a „Cifra nyomorúság" című könyvében Miskolc 18. századi és 19. század eleji műveltségi viszonyait röviden így összegezte a város helyzeténél fogva valamivel nagyobb jövő elé néz, mint társai e tájon. Legalábbis ezt bizonyítja az, hogy jószimatú görögök telepednek meg benne, és kereskedni kezdenek a városban. Számos utód és egy-egy szép görög templom maradt utánuk. Mindamellett ebben az időközben Miskolc társadalma is csak olyan, mint az országé. Mozdulatlan a rendiségben ... Miskolcon a felvilágosodás idejében, majd azután is, a 19. században sokkal több mozgás észlelhető, mint a táj, sőt az ország többi hasonló városaiban. Miskolcra gyűlnek az erényes világpolgárok, szabadkőműves páholyüléseire a környék voltaireianus urai, a város zempléni, borsodi, szabolcsi, abaúji alispánok, főjegyzők és nagyurak találkozóhelye. Miskolcon már 1823-ban, még a reformlendület kezdete előtt és másfél évtizeddel a pesti színház előtt áll a kőszínház. Déryné Széppataky Róza, Laborfalvy Róza és más, máig neves színésznek itt aratják a legmelegebb tapsokat. A város jelentős lendülettel indul neki a 19. századnak. Ez a lendület pontosan olyan, mint az országé, dalszínházzal, buzgó nemesekkel, kultúrbarát urakkal kezdődik, szép lendületben." 221, A szellemi erjedés a szabadelvű eszmék kavargása idején Miskolcra is eljutott. „Erényes Vándorok Társasága" néven, amelynek tagjai sorában foglal- Az „Erényes Vándorok Társasága" tak helvét: Kazinczy Ferenc, Vay Miklós nevű m jf k ° lci szabadkűműves . " ç . _ ç páholy pecset-terve es József, Torok Lajos, Orczy József, J Kail János és még sokan mások. A művelődés előmozdítására és elterjesztésére szolgált az első miskolci könyvnyomtató műhely (Szigethy Mihály nyomdász és könyvkiadó által) felállítása 1812-ben. Miskolc 1815-től kezdve pedig a magyar színjátszás istápolásával Miskolc játszott kultúrtörténeti vezetőszerepet. A Korona fogadó és a csizmadiaszín deszkáin ragyogtatta képességeit a tüneményes Déryné. Városi kezdeményezésre és összefogással 1823-ban elkészült az első magyar kőszínház Miskolcon. 226 HOM HTD 77.272.393. SZABÓ Z.: Cifra nyomorúság, Cserépfalvi kiadás, é. n., 263-275. p. Lásd még: ABAFI L.. 1993.
