Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - Marginális elemek
Marginális elemek A társadalom szélére, peremére sodródott elemek nehezen megfoghatók és kimutathatók a feudális kori összeírásokból. Miskolc 18. századi conscriptioi között sem bukkantunk a társadalom marginális elemeit feltüntető kimutatásokra. Mi is a továbbiakban csak részadatok említéseire szorítkozunk. A feldolgozás alá vett összeírásokban elvétve találkoztunk egy-két olyan bejegyzéssel, amelyből következtetni lehet ezen elemek 18. századi létére. Kik is ők valójában és milyen említések találhatók róluk aforrásokban? Elsőként szóljunk a hazátlan zsellérekről. A subinquilinusok a földesúrtól valamely jobbágya házában kaptak szállást. Földdel nem rendelkeztek, de volt egy szűk rétegük, akik igavonó állataik bérbeadásával jobb anyagi körülményekre tettek szert. Többségük általában másoknak dolgozott, pénzért vagy természetbeni járulékért. Közülük kerültek ki a szolgák és a cselédek is. 1699-ben Lipták Mihály „az ház mázolásért 1,18 forintot" kapott. Ugyanekkor „az tapasztóknak szekhús és 24 denárius" járt az elvégzett munkáért. 208 Miskolc város 1702. évi számadáskönyvében sok bejegyzés található a szolgák és a cselédek béréről. 1702. március 3-án ez a bejegyzés olvasható: „az Ouartélyban levő Vormbrandt nevű kapitány szolgálójának vettem konventiojában egy ingvállnak való gyolcsot Fl. 0,72-ért, előkötőnek vettem egy vásznat neki Fl. 0,38-ért, csizmát vettem neki Fl. 1,36-ért, csizma patkolásra és talpalásra Fl. 0,33-at adtam neki, patyolatot vettem számára Fl. 1,02-ért, készpénzt adtam neki ser ára fizetésiben Fi. 0,12-ot." 209 Az 1702. évi számadáskönyvbe bejegyezték a város 12 szolgájának és alkalmazottjának fizetését is. Innen tudjuk, hogy „Bíró uram őkegyelme a város nagyobbik bérese mellé fogadott egy tót inast, kinek vettem egy pár csizmát Fl. 1,70-ért, patkoltatásért fizettem Fl. 0,12-ot, vettem neki egy inget Fl. 0,60-ért, egy nadrágot Fl. 1,43-ért, készpénzt fizettem neki Fl. 6,67-ot." 1702. május 24-én „fogadott Bíró uram őkegyelme az város ökrei mellé egy bérest, András nevűt, kinek conventiojában fizettem ekképpen: vettem egy új szűrt FI. 3,00-ért, két inget Fl. 1,50-ért, két lábra valót Fl. 1,20-ért, két pár sarut Fl. 2,40-ért, készpénzül fizettem neki Fl. 8,22-ot." Ismerjük Buzogány Péternek a conventioját is, aki 1702-ben volt a város lovásza. Az ő járandóságai között szerepeltek: egy Aba nadrág, egy pár csizma, fél szalonna, más pár csizma, egy vég Aba, fél kő só, egy pár öltözet és a korcsmában megivott borok. Kövesdi Gyurkának, a város béresének 1702-ben 208 HOM HTD 69.5,103. 209 HOM HTD 69.5.103.
