Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság nemzetiségi összetétele

korcsmák nagy részét és ők nyitották meg Miskolc első kávéházát is. A város jogi helyzetének megváltozásakor a görögöket nem számították a jobbágyokhoz, hanem évenként egyeztek meg velük megváltásuk összegében. A város kereskedelmi élete a 18. század folyamán egyöntetűen a miskolci görögség irányítása alatt állt. Felhalmozódott tőkéjük folytán a városkép alakításában is kezdeményező szerepük volt. Maguknak a főutcán épített szebbnél szebb kereskedőházaik mellett templomot, iskolát és ispotályt is építettek. Legnagyobb riválisuk nem a város vezetése, vagy az uradalom tisztikara volt, hanem az a zsidó kereskedő réteg, amely a 18-19. század fordulójától fokozatosan átvette tőlük azt a gazdasági vezető szerepet, amit egy évszázadon át betöltöttek. A görögök térvesztesége több komponensű okra vezethető vissza, amire itt nincs módunk kitérni.

202 Görög kereskedő és asszonya a 18. század elejéről Az általunk vizsgált és már többször emlegetett kémény és pince összeírásokban (1764, 1781, 1783, 1790) a négy év folyamán 166 bejegyzés fordul elő görögök vagy nem egyesült görögök jelöléssel. 1764-ben a következő 13 említést regisztrálta az összeíró: Antal Görög Sifári Fundusán (Ujj Város Petze mentiben), E. Kis Gergely (Víz Köz és Varga Szög). E. Kis István (Víz Köz és Varga Szög), E. Kis Istvánné (Víz Köz és Varga Szög), Emmanuel 202 DOBROSSY !.. 1991. 152-157. p.