Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság nemzetiségi összetétele

Miskolc város jegyzőkönyveiben az 1730-as években a következő bejegyzéseket találjuk a miskolci idegen nemzetiségű lakosságról. A lengyelek és a görögök, mint borkereskedők többször kerülnek bejegyzésre. A zsidók adójuk miatt és kompániájuk híd építésre szánt 3 forint 60 denárius értékű adománya okán. 1739-ben a Szepességből egy Orosz János nevű egyén jött munkára Miskolcra. Ugyanebben az évben jegyzik be a következő mondatot: „a városi tanács tilalma szerint pestises helyekről Miskolcra jövő cigányok és zsidók nem léphetnek a városba, úgyszintén a felső megyékből kaszálni szokott sáfrányosok, sokféle orvosságnak való olaj, csipke és szita hordozó tótok nem jöhetnek be". A fönt már említett megyei statútumok ellenére, még 1739-ben és 40-ben is, Miskolcon a cigányok sátorban laktak és olykor csizma patkolásból éltek.

200 A továbbiakban a miskolci társadalom nemzetiségei közül hárommal foglalkoznánk részletesebben. A görögséggel, a zsidósággal és a cigányokkal. A város társadalomtörténeti kutatásai már mind a három idegen elemet megcélozta, így megjelent tanulmányokra hivatkozhatunk, és újabban előkerült összeírásokkal egészíthetjük ki mondandónkat. Az utóbbi időben a miskolci görög kompánia történeti kutatásával Dobrossy István foglalkozott mélyebben. A 17. század végén városunk társadalmában ismeretlen művész: Miskolci görög már megjelentek a görögök, így 1692- kereskedő portréja (1810 körül) ben egy Görög nevű, 1699-ben pedig Gö- Magyar Orthodox Egyházközség, rög Dániel szerepel az összeírásokban.- Miskolc Nagyobb számban a 18. század első felében jelentek meg, és rávetették magukat a borkereskedelemre. 1777-ben 50 kereskedő családról van tudomásunk. Ittlétük számszerinti csúcsát az 1792-93. évi összeírás regisztrálja, amikor 97görög családot mutattak ki, ami kb. félezer fő miskolci tartózkodását jelentette. A 18. század második felében a város kamarai fennhatósága alatt kitűnően megegyeztek az uradalommal. Ők bérelték a boltok, 200 HOM HTD 69.5.100. p. 201 Bm. L. IV 1501/b. Sp. XXL Fs. IX. No 94. Lásd még: .\1AR] ALAKI KISS L, 1960. 548-551. p. és újabban: HORVÁTH R., 1997. 134-164. p.