Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK TÖBBIRÁNYÚ TAGOZÓDÁSA - A lakosság nemzetiségi összetétele

ra, az épületnek a piatzra néző része alatt egy hármas pintze, fa, és kotsi szín, 6 még el nem készült szoba, két konyha és egy pintze, az urvar kerttel együtt 66 öl hosszúságú, és 6 3/4 öl szélességű. Mind ezeken felől van ezen épületben még egy, a piatzra nyíló, mind külsőképpen bátorságosan, mind belsőképpen minden megkívántatokkal csinosan elkészült bolt, és ennek végébe egy magazin. Aki ezen házat megvenni szándékozik, jelentse magát, Miskoltsi Kereskedő Dursza Miklós Urnái."

190 Az elszegényedési folyamat sok esetben hitelfelvételre kényszerítette még a becsületesen adózó városi polgárokat is. Megyei levéltárunk szép számmal rendelkezik azon vagyonleltárakkal, vagyonbecslésekkel és végrehajtásokkal, amelyekből hű képet kapunk a miskolci polgárok, kereskedők, iparosok vagyoni helyzetéről, de elsősorban azért, mert a hitelezőknek tartozásukat nem tudták kiegyenlíteni. A hitelezők között szerepelnek a görögök, a zsidók és a gazdagabb miskolci nemesek. Kisebb hitelügyletek bonyolítása a polgárok között is lezajlott. A hitelfelvételek indítékainál szerepelnek: állatvásárlás, ruhavásárlás, föld és más ingatlanok vásárlása, de a megélhetési gondok enyhítésére felvett hitelek sem kevesek. Az árverést a város főbírájának komissioja látta el. így váltak ismertté a miskolci polgárok textiliái, bútorzatuk, háztartási eszközeik. A legnagyobb nemesi hitelezők között voltak a gróf Szirmayak, és a Bük család, a görögök részéről Keller Ádám, Pilta Konstantin, Tóth Naum, Flóra Tamás, Kozma Miklós, Szentik Teodor, a zsidók részéről Falk Sidó, Mark Miller Ferenc, és mások. Bár kis számban voltak jelen a város társadalmi életében, de megbecsült és értékes helyet foglaltak el már a 17. század végétől a szellemi foglalkozást űző egyháziak, iskolamesterek, az írástudók (a deákok), a zálogbirtokosok várnagyai és tisztjei, de ide számítjuk a város 18. századának „tudós embereit" vagy művészeit és lírikusait. Az 1828. évi országos összeírásba felvett 1665 családfő közül 19 személyt mutattak ki, akik Miskolc város értelmiségét alkották. 362 a kézművesmester, 34 a kereskedő, 5 a vendéglátásból megélő és 16 a városi vagy uradalmi alkalmazott, de a lakosság 73,81%-át (1229 családfőt) ismeretlen foglalkozásúnak tüntetik fel az 1828. éviösszeírók.

191 A lakosság nemzetiségi összetétele Miskolc városába idegen egyének évszázadokon át szivárogtak be a törzsökös lakosság tömegei közé, de az ilyen beköltözőket vagy beköltöztetteket 190 HOM HTD 76.869.50. Magyar Kurir 1818. XI. aug. 11. 94. p. 191 BÁCSKAI V, 1988. 21 1. p.