A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, Zemplén vármegyékből 1703-1704 - Bevezető

A közölt iratok kétségtelenül tanúsítják, hogy a megyékre egyre több és súlyosabb teher nehezedett. Nemcsak a hadállítás, a portális gyalogok és zsoldosok, hanem az egyre növekvő ellátási kivetések, a beszállásolt hadak élelmezése és visszaélései okoztak gondot. Persze, szinte valamennyi osztály és réteg benyújtotta a számlát is. A parasztok és a hajdúhelységek terheik csökkentését, a nemesség pedig a kamara által csorbított birtokállományuk helyreállítását, vagy újabb adományokat kértek a fejedelemtől. Miskolc városa sem önzetlenül szolgált: Rákóczi megerősítette a mezővárost a diósgyőri Fekete erdő használatában, majd 1800 forintért zálogba adta a városnak az ónodi várhoz tartozó besenyői, arnóti, kelecsényi és zsolcai részjószágokat. E megyék Rákóczi-kori történetére rendkívül sok irat és dokumentum található Magyarország és Szlovákia különböző levéltáraiban. Az általunk közölt dokumentumok ezeknek természetesen csak a töredékét képezik. Korántsem a teljesség igényével felsoroljuk tájékoztatásul azokat a fontosabb levéltári helyeket, ahol e megyék történetére iratanyagot őriznek: Budapesten a legjelentősebb dokumentumanyag az Országos Levéltárban található, a Rákóczi Szabadságharc Levéltára (G.15. - G.36.) különböző állagaiban. Eredményre vezetett a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában lévő eredeti dokumentumok átnézése is. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában főként a Thaly-gyüjtemény (FH 1389) 32 fasciculusa tartalmaz sok iratot témánkhoz. Ugyanott őrzik Rákóczi kancelláriájának egy jegyzőkönyvét (Prothocolla... FH 978), amelybe nyilván a fejedelem döntéseit és rendelkezéseit vezették be hevenyészve a titkárok és kancellisták, majd végleges formába öntötték az elküldendő határozatokat. Mivel azonban az eredeti iratok nagy része ma már nincs meg, e hevenyészett feljegyzések becses forrásokká váltak. Sajnos, a protocollum teljes egészében mindmáig kiadatlan. Persze, a források sorában talán elsőként kellett volna említenem a megyei és városi levéltárakat. Ezekből Abaúj és Torna, valamint Gömör és Kishont megye, továbbá Kassa város levéltára ma Szlovákiában található. Borsod megye (és Miskolc város) levéltárát Miskolcon, Zemplén megyéét Sátoraljaújhelyen őrzik. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok mennyisége megyénként változó a Rákóczi-szabadságharc korából, pl. Borsod megyéé igen jelentős, Torna megye anyagában mindössze egy irat fordul elő, az is 1710-ből.