A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Bánkúti Imre: A rozsnyói szenátusi tanácsülés jegyzőkönyve (1706. december 18-20. - 1707. január 21. - február 1.)

4to. In possessione dignitatis regiae et regiminis nem volt, hanem ezen igasságos ügynek motusi alatt történt attya halálának alkalmatosságával erőszakossan hadakozással magát királyságnak possessiojába ingeralni kévánja. Annak utána kérdés támadót, mikor és mi formában legyen meg az abrenuntiatio, ugy tetcet, hogy mostanság leg alkalmatossab ideje volna, azért valamint (a)hogy a Confederatio per universalem nobilitatis convocationem ment véghez, ezen abrenuntiatio is ugy instituáltassék, rendeltetvén pro loco congressus Rosno városa, ad diem 24. Februarii Anni modo decurrentis 1707. Az idő alatt pedig minden potentatusokhoz követek expediáltassanak, melyek által Hazánknak igaz ügye s Austriai Házzal való rend kévöl való uralkodásra vágyódása miat meg nem lehetet békéllése repraesentáltatván, patrociniumjok imploráltassék. Signanter pedig francia királyhoz, anglussokhoz és hollandusokhoz, Lengyel Országi Respublicához és más királyokhoz is, a honnéd valamely szegedelemnek (így!) reménsége lehetne. Ezek ell rendeltetvén, Méltóságos Vezérleő Fejedelem proponálta a Senatusnak, hogy Illés István Almisiensis püspök Senator Ur eő Nagysága mind az Confoederatiohoz, ugy az senatori hivatalhoz erős hittel kötöles lévén, Nagy Szombatban az ellenség elől nem hogy kinyomult volna, hanem inkáb ottan be várván, magát suspectussá tette, azért mit érdemlene ezen cselekedetért, minek előtte ezen materiához hozzá szoljának a Senator Urak, hogy kérdés tétetessék Illés Uramtul eő Nagyságáiul s hallgattatassék meg, mivel fogja magát menteni; azon mentségnek meg halgatására s referálására rendeltetvén Méltóságos Ország Cancellariussa Senyéi István, Petes András Püspök és Jánokj Sigmond Udvari Cancellárius Uraimék eő Nagyságok eő Kegyelmek. Die 24. January celebrált sessioban fellöl nevezet exmittált Urak referálván a Senatus előtt Illés Uram mentségét, comperiáltatot, hogy nem ex praeconcepta malitia eset Nagy Szombatban való maradása, hanem az ellenségnek reménség kévöl való oda érkezése miat, mind az által hitivei pecsítelvén, hogy ellenséggel se nem szollot, sőt maga házábul ki sem ment, ezen ratiokra mentsége acceptáltatot. Interveniálván azonban írása által senatori hivataltul való ell bucsuzása, akarván magát bizonyos könyveknek ki bocsátatására deserviáló munkára applicalni. Kihez képpest a Méltóságos Vezérlő Fejedelemtől és a Senatustul ell bocsáttatot, ugy mind azon által, hogy a secretumoknak meg tartására valamint ez előt volt, ugy azon hiti s kötelessége alatt maradgyon. Die eadem elő fordulván a páter jesoviták dolga. Jó lehet Szécheni Confoderatio alkalmatosságával az determinaltatot volt felőlek, hogy ha magokat az akkori felőlek condált articulushoz s Confoederatiohoz nem