A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján (1703-1711)

retárius mindenben a fejedelemnek tartozik felelősséggel, közvetlenül hivatali főnökétől, a cancelláriustól függ (dependeál). A kancellária legfőbb gyakorlati feladata a levelezés és az írásos rendelkezések, igazgatás továbbítása, leglényegesebb hozadéka azonban talán mégis a fejedelem tájékoztatása volt. „Rákóczi bámulatosan pontos és lényegre tapintó ismeretekkel rendelkezett a magyarországi társadalom problémáiról, az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetéről, gondjairól, törekvéseiről, hangulatáról. Köztük a jobbágyok és parasztkatonák ügyes-bajos dolgairól is." (Bánkúti Imre)

29 Ezt a funkciót a kancellária minden bizonnyal azért is betölthette, mert hivatalnokai nem szakadtak el a társadalomtól, családtagként, birtokosként, vármegyei nemesként, sőt adófizetőként maguk is részesei voltak a kuruc állam igazgatta országrésznek, s hiteles tájékoztatásukkal hozzájárultak, hogy a fejedelem barokk főúrként és államfőként is fenntartotta kapcsolatát az „élettel", alattvalóival. Erre éppen Aszalay Ferenc miskolci nemes, fejedelmi szekretárius működése lehet a legjobb példa. Rákóczi adományai A titkári esküt alig egy hónappal esküvője után teszi le Aszalay, aki néhai Németi István zempléni alispán leányát, Németi Borbálát 1706. január l-jén jegyezte el a menyasszony mostohaapjának. Püspöki Tamásnak alpári (Abaúj m.) udvarházában. Ugyanitt tartották a menyegzőt is farsang idején, február 10-én, amikor Rákóczi éppen Miskolcon, Aszalay városában rendezi be udvartartását. Az ifjú férj azonban hamar visszatér a fejedelem udvarába, hiszen 1706 áprilisában már Szerencsről, majd Egerből keltezi a leveleket, 1706. május l-jén pedig Kistapolcsányból ír.

30 Innen kelteződik 1706. május 15-én a fejedelemnek az a pecsétes és szignált levele is, amelyet Borsod vármegyének címez, titkárai, Jánoky Zsigmond és Aszalay Ferenc ellenjegyzésével.

31 Ez az első irat, amely Aszalay kézjegyével érkezik szűkebb hazájába, Borsodba. Talán ennek tudható be, hogy Aszalay aláírása a levél alján a szokottnál jóval cirkalmasabb, mintha nem is egy körlevelet, hanem valamiféle privilégiumot hitelesített volna. A titkár vagy titkárok aláírása mindig követte a fejedelem szignóját és esetleges pecsétjét, ezért a kiküldött levelek jobb sarkába került. A levél tartalma egyébként az Aszalay családot is érintette, hiszen a bujdosók jogtalanul elvett jószágainak visszaadásáról szól. ; Bánkúti Imre 1980. 142. p. 30 Esze Tamás 1955. I. köt. III/9-11. sz. ' 31 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/b II. I. 358.