A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706
tőség, hanem biztosíték is, hogy ezek az országok ne legyenek kiszolgáltatva a nagy birodalmak hódításainak. Indokolt kérdés, hogy ha Rákóczi ilyen következetesen vázolta a közép-európai országok szövetségében az összefogás közös erejét a nagyhatalmak terjeszkedésével szemben, miért kötött 1707 őszén szövetséget Péter cárral? Hiszen előzőleg Oroszország terjeszkedése ellenében vélte védelmi szövetségnek a lengyel-svéd-magyar konföderációt? Ismeretes, hogy az északi háborúban az erőviszonyok viharosan megváltoztak. Rákóczi alkalmazkodott, s talált rá lehetőséget, hogy eredeti tervét, Közép-Európa biztonságára vonatkozó szándékát érvényesítse. Elegendő kicsit alaposabban beletekintenünk a több mint fél éven át zajló oroszmagyar tárgyalások irataiba. 75 Ismeretes, hogy a cár 1707. április 27-én, amint I. József császárt értesítette, Savoyai Jenő hercegnek ajánlotta fel a koronát. 76 Nyilván számolt a visszautasítással, mert ugyanekkor készítette el utasítását Dávid Corbé követének, hogy Rákóczinak is ajánlja fel a lengyel koronát és szövetségét. A cárnak égetően szüksége volt, hogy érdekei szerint rendezze a lengyel trónkérdést. Instrukciója szerint sok tényezővel számolt és jól kellett ismernie Rákóczi korábbi szándékait. Felajánlott szövetségének feltétele, hogy Rákóczi fogadja el a lengyel koronát. Ismertetve ennek előnyeit és a visszautasításból származó hátrányokat, többek között a követnek elő kell adnia: „A cár bízik Isten kegyelmében, hogy igazságos fegyverével és jó hadseregével (melyről kimutatást küld Rákóczinak) a háborút rövid idő alatt a fejedelem javára befejezi.--Azután szomszédi barátságban és szövetségben a kereszténység javára sok dolgot hajthatnak végre. " Pénzt is felajánl, s szinte üres lapot nyújt Rákóczinak: „a fejedelem meghatalmazott minisztere egyéb hasznos dolgokat is elintézhetne..." Közli, hogy kész békét kötni bizonyos feltételek mellett a svédekkel, és nemcsak kibékíti a magyarokkal a rácokat, hanem melléjük is állítja őket a császár oldaláról. A cár május 23. előtt gyors választ, titkos irásos értesítést vár, külön futárral. 77 Rákóczi felismerte a lehetőséget, feltételeket szabott. Nedeczky Sándornak, a lublini országgyűlésre a cárhoz küldött követének a szerencsi táborban 1707. május 24-én kelt utasítása szerint a következőket kell előadnia. A cár meghívását „annál nagyobb megilletődéssel fogadta, mentül kevésbé vágyott a lengyel trónra. Hiszen hazája szabadságáért fogott fegyvert, legfőbb kötelességét hazája gondviselésének tarja. De 75 MÁRKI Sándor: Nagy Péter czár és II. Rákóczi Ferenci szövetsége 1707-ben. Bp. 1913. 76 ZALUSKI, Epistolae. III. 798-800. Közli: MÁRKI, 1913, 411. 77 Lelőhelyeinek, másolatának pontos felsorolásával: MÁRKI, 1913, 28-30.
