A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Rákóczi valószínűleg már 1703 végén elhatározta, hogy követeket küld a három hatalomhoz. Amint 1704 elején kialakult államszervezetének alkotmányos kerete, a csatlakozó főurak, vármegyék és városok letették neki a hűségesküt és közösségüket Konföderációnak nevezhette, Rákóczi közzétette az Európa uralkodóit és kormányait tájékoztató Manifestumot, megkezdte a követség előkészítését is. Az előkészületek titokban folytak és a követség valódi célját több óvintézkedéssel leplezték. Ráday borke­reskedő álruháját öltötte magára. Okolicsányi Mihály, az evangélikus köznemesség egyik közismert személyisége, akit a felségárulási per idején Rákóczival együtt letartóztattak, 67 azt hivatott képviselni, hogy csupán a magyarországi protestánsok nevében kívánja megnyerni XII. Károly király támogatását. Ráday az eredeti instrukción kívül magával vitt egy másik szöveget is. Ez tartalmában eltért az elsőtől, homályos és az általánosságok szintjén tartott megfogalmazásával félrevezetésül szolgált, arra az esetre, ha illetéktelenek elkérnék tőle, vagy letartóztatnák őket. Az akkor még katonai sikerekkel kelet felé nyomuló francia politika miatt is titkolni kellett, hogy Rákóczi önálló külpolitikai akcióba kezd, s bár minden jó politika többféle megoldással próbálkozik, ez a terv egy­aránt számol a Habsburg- és a francia győzelemmel. Amíg tehát az 1702. évi memorandumok a lengyel-magyar perszonáluniót francia segítséggel tervezték létrehozni, Rákóczi Miskolcon megszerkesztett követutasítása a Habsburg Birodalomtól és Franciaországtól egyaránt független, kifejezet­ten közép-európai hatalmi elképzelést vázol fel. Nyilván számolt a lengyelországi realitásokkal. XII. Károly király elsöprő katonai fölénnyel hatolt be az országba. A lengyel-svéd-porosz követség célja egyértelműen egy közép-európai szövetség létrehozása volt. A svéd királynak szóló előterjesztésben Rádaynak közölnie kell, hogy Svédország vegye fel Magyarországot a svéd-porosz szövetségbe és segítse a magyar-lengyel szövetség létre­hozását. Feltételei pedig a következők: nem kér sem katonai, sem pénzbeli támogatást, csupán azt, hogy a megkötendő európai békében Svédország is garantálja Magyarország önállóságát és hathatósan működjék közre a magyar-lengyel védelmi szövetség létrehozásában. S mindezt közölje az angol és holland kormánnyal. 68 A porosz királynak előterjesztendő követi instrukció óvatosabb, hiszen Poroszország a spanyol örökösödési háborúban Lipót császár szövetsé­gese. A követnek itt azt kell első lépésként elérne, hogy a poroszok ne támogassák a császárt. Kiemelve a protestánsok érdekeit viszont ugyan­LUKINICH Imre, II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének történte és okirattá­ra. AR I/XII. Bp. 1935, 44. 68 Ráday-iratok I. 125.

Next

/
Thumbnails
Contents