A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Rákóczi pátense szerint a császár sértő nyilatkozata ellenére a tárgyalások mellett foglalt állást. A békét akarta megnyerni. Álláspontjának nagy része volt benne, hogy I. József császár elfogadta a Konföderációt. „AZ EGYETEMES EURÓPÁNAK ..." A miskolci tárgyalásokon Thaly interpretálása szerint Bercsényi főleg külpolitikájának megváltoztatásával hatott Rákóczira. A főgenerális a békekötés híve volt és elérte, hogy a fejedelem határozott választás elé állítsa XIV. Lajos királyt. Udvarába küldött diplomatája, Des Alleurs útján közölte, hogy a francia király kössön nyílt szövetséget vele mint választott erdélyi fejedelemmel, különben megbékél a császári udvarral/

13 Ennek a kombinációnak azonban ellene mond a tárgyalások több döntése. Főleg pedig az a tény, hogy Rákóczi bár rendkívül tisztelte XIV. Lajos királyt, anyagi és diplomáciai támogatására mindvégig számított, nem kizárólagosan Franciaországra támaszkodó külpolitikát folytatott. Számolt már az 1690-es évek végén Bécsben az európai hatalmi egyensúly esélyeivel. Tudatában volt, hogy Erdélyt befoglalták a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békébe és legfőbb célja az volt, hogy Magyarország önálló államiságát is az európai universalis békébe foglalva szavatolják. Konkrét külpolitikai akciói az 1704. évi miskolci tanácsülés idején indultak el. Abban pedig az 1706. évi tanácsülésnek is része volt, hogy mindvégig kitarthatott elképzelése mellett. 1704. január 27-én Miskolcon írta alá Rákóczi követi utasítását a svéd és a porosz királyhoz küldött követe, Ráday Pál számára. Majd ugyancsak Miskolcról keltezte gróf Piper Carl svéd kancellárnak a követi megbízóleveleket. Miskolcon február 6-án szignálta a lengyel főurakhoz küldött tanácsosa, Platthy Sándor megbízólevelét. Ezek az 1704 elején Miskolcon részletesen kidolgozott és tartalmilag összehangolt írások Rákóczi több tényezős diplomáciájának eddig kevéssé számba vett dokumentumai. A svéd-porosz-lengyel szövetségekkel „Rákóczi a szabadságharc ügyét európai üggyé kívánta emelni. "

M Nem csupán segítséget kért, hanem ezekben az írásokban is kiderült, hogy adni is kívánt. A következőkből is nyilvánvaló, hatékonyan kívánt hozzájárulni Európa hatalmi egyensúlyához s ezzel békéjéhez. Rákóczi neveltetésének következtében is, Magyarország helyzetéről az európai viszonyok összefüggésében gondolkozott és a 17. század végén már számolva a Bourbon-Habsburg dinasztikus ellentéttel, felmérte, hogy hamarosan háború robban ki és felborul az európai hatalmi egyen63 THALY. Bercsényi család, III. 520-521. 64 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes, //. Rákóczi Ferenc. Bp. 1955, 138139. 2S