A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Mindkét követ, mint békeközvetítő nagy reményekkel nézett a tárgyalások elé, bár végül sem éltek a Magyar Konföderáció meghívásával, hogy menjenek le Miskolcra. Elhárították a császári udvar ösztönzését is, hogy személyesen tárgyaljanak Miskolcon Rákóczi kormányzókörével. Bécsben az 1706. január 19-én tartott minisztertanács után József császár aláírta a tárgyalások engedélyére az előzetes nyilatkozatát. Stepney január 20-án éjfélkor kapta meg és nyomban elolvasván, megállapította, nem az, amire számítottak. Ezzel aligha nyerheti meg a császár a magyarokat és úgy vélték, a trónfosztás kimondására is sor kerülhet miatta.

58 József császár január 20-án kiadott nyilatkozata Magyarországot nem ismerte el szabad országnak, lakóit pedig szabad személyeknek. Ragaszkodott az 1687. évi országgyűlés végzéséhez, amely az országot a Habsburg család örökös birtokává tette. Értelemszerűen a magyarok lázadók, s csakis amnesztiával kaphatnak kegyelmet.

59 A mediatorok, tekintettel a levél sértő hangjára, csak kivonatosan közölték azt Bercsényivel, de nem tudták megakadályozni, hogy az eredeti ne jusson el Rákóczihoz. A szenátusi tanácsülés kialakította a tárgyalás és a békekötés feltételeit. Tárgyalni országos igénnyel, az alkotmány sérthetetlenségének alapján mediátorok, vagyis külföldi hatalmak közvetítése és jótállása útján hajlandók. Mivel az ország önállóságának biztosítása csak nemzetközi szinten biztosítható, jelezték azt a szervezkedés kezdetétől jelen lévő igényt, hogy az országot foglalják be az európai békébe.

60 Kidolgozták a feltételeket. A feltételek között az egyik legfontosabb: Erdély országa is fejedelmével együtt legyen szabad, restutuáltassék minden törvényeiben szabadságiban ...az német menjen ki belőle, s noha separat tátik Magyarországiul, mindazonáltal nem avelláltatik az coronátul"

61 1706. február 5-én Rákóczi nyilatkozatot tett közzé. Mivel a szakirodalomban is jóformán ismeretlen ez a miskolci nyilatkozat, méltó, hogy részletesebben idézzük: „Nos Francisais II. Dei gratia princeps Rákóczy, pro libertate confederatorum regni hungariae statuum et ordinum dux, et senatus (etc.) Kinek kinek friss emlékezetiben lészen, miképen a confederalt statusok szécsényi gyülekezetünkben condalt negyedik articulusának erejével; hogy tudni illik, a midőn az austriai ház a maga követtyei, vagy az angliai, és hollandiai, úgy más hatalmasságok mediatiója által a békességnek 58 Stepney Bruyninxnak Vienne, ce 20 JaniT 1706. AR II/II 363-364. 426, 491. . 59 Elsőként közölte: Histoire. 1739, III. köt. 9560 A kérdésről legutóbb az elérhető források és a szakirodalom áttekintésével: SIPTAR Dániel: .Sine nobis de nobis" A békekötés, mint a Rákóczi szabadságharc kirobbanásának oka és célja. In: A Rákóczi-szabadságharc és KözépEurópa. 2003. 217-242. 61 KO. V. 387-388.