A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, Zemplén vármegyékből 1703-1704 - Dokumentumok 1704-ből

üdő alatt azon offíciumot Nagyságod kegyelmessenn conferálta Gál János uramnak. Én mihelyt alkalmatosságot találhattam, Nagyságod hűségére kijöttem, és az előtt is soha semmi hostilitást Nagyságod híveihez nem mutattam. Nagyságodnak Jó Kegyelmes Uramnak alázatossan instálok, ezen offíciumért lött jószágocskám periclitátiójával igen megkárosíttatott edgyügyű alázatos személlyemet és neveletlen szegény gyermekeimet szánakozó kegyelmes szemekkel tekinteni, és azon offíciumom resignátiója iránt kegyeimessen parancsolni méltóztassék Nagyságod, lehessen Nagyságod kegyelmességébül vita mea durante szegény gyermekeimmel azon officium mellett, azon helyben, Nagyságod kegyelmes szárnyai alatt való megmaradásom, ne légyen annyi jószágomnak és pénzemnek tőlem illy véletlen abalienátiója. Nagyságod kegyelmességét életem fogytáig alázatos hüségeskedésemmel megháláló s grátiáját alázatossan váró Nagyságod alázatos szolgája Jászó Horváth Gábor. [Rávezetve a határozat:] 129. Minthogy azon tisztség már más érdemes hívünknek conferáltatott, arra nézve várja egyébben kegyelmességünket. In Castris Nostris ad Ság positis, die 29. Septembris Anno 1704. F. Rákóczi m. p. Joannes Pápai m. p. 192. Ipolysági tábor, 1704. szeptember 30. A fejedelem rendelete Büdöskúti Sámuelhez, a Zemplén megyei kincstári jószágok prefektuséihoz a lefoglalt nemesi jószágok visszaadáséiban követett, illetve követendő eljárásról. Egykorú másolat. Rákóczi Múzeum, Sárospatak. [Külső címzés:] Generoso Samueli Bideskúti Bonorum Fiscalium in Inclyto Comitatu Zempleniensi existentium Praefecto, Fideli Nobis dilecto. Generose Fidelis nobis grate, Salutem et gratiae nostrae propensionem. Csudálkozással értjük, hogy midőn Kegyelmed parantsolatunkat vette volna, hogy

1 senkinek is jószágát magunk parantsolattja nélkül ne remittállja, azt úgy értette, hogy generaliter minden királyi várasbéliek Hegyallyán lévő szőlejeket confiscálta. Holott nem az volt intentumunk, hanem az kik Eperjesrül s Kassárul kijöttek, és minden remissiónk s parantsolatunk nélkül jószágokat apprehendálták s benne laknak, vagy egyébiránt is a kik Tokaj Várunkban voltak és sem a capitulátióban, sem másképpen jószágok nem remittáltatott, az oly-