A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Selmecbányái bányamester naplójában. Tájékoztat arról is, hogy 1704 elején élénk összeköttetés volt Selmecbánya és Miskolc között.

19 Önmagában a rézpénz azonban csak pillanatnyi áthidaló megoldás volt, a szabadságáért harcban álló ország működőképességét az élet minden területét felölelő összehangolt intézkedésekkel lehetett biztosítani. Ezzel Rákóczi és munkatársai tisztában voltak. A hadsereg ellátására a természetbeli adózást szigorúan szabályozzák. Kidolgozták a hadsereg élelembeli ellátásának szabályzatát. Az ugyancsak Miskolcon február 15-i keltezéssel közzétett Methodus Intent ionis Militiae rangfokozat szerint szabja meg személy szerint a lovak számát és az ellátásul szolgáló hús-, liszt-, abrakmennyiséget a generálistól a lovas és a gyalogos kapitányokon, hadbírákon át a közvitézekig, beleértve a sípost, dobost, trombitást is.

20 A rendszer kidolgozása szakértelmet és tapasztalatot kívánt. Főleg pedig azt, hogy legyen, aki megtermeli, előállítja, leszállítja a hadsereg ellátására szolgáló terményeket. Dolgozzanak a malmok, legyenek élelemraktárak, biztosíthassák a mérhetetlen sok szekér fuvart. Elsődleges kívánalom volt, hogy a fegyverviselő és az otthon maradt parasztságot szétválasszák. Elrendelik tehát, hogy falvanként és uradalmanként össze kell írni a fegyverfogottak számát és azt, hogy hány fős családja maradt otthon. A nagycsalád tagjaira nem érvényes a mentesség, ezzel biztosítani vélik a fiskális birtokokon is a termelőmunkát, megnyugtatják a földesurakat és érvényesítik a vetési pátensek rendelkezését.

21 A elkészült összeírásokból világosan kitűnik, milyen hatalmas munkát indítottak el. Az is nyilvánvaló, hogy a fegyverviselők és az otthon maradottak nem mindenütt fogadták egyetértéssel a fejedelmi rendelkezést. Nagyszőllősön, Salánkon mozgalom indul, hogy az otthon maradottakat is fegyverfogásra kényszerítsék, és ezzel a helység elnyerje a hajdúszabadságot. Rákóczi a belső rend, bizonyos társadalmi egyensúly, a központi akarat érvényesítése jegyében drákói szigorral viszi keresztül elgondolását: a rendelkezésével szembeszegülök, ha a kemény büntetés nem használ, életükkel fizetnek.

22 19 Zweig János naplója. Rákóczi Tükör. I. köt. 211-212. Vö: BÁNKÚTI Imre: A kuruc függetlenségi háború gazdasági pénzügyi alapjai. In: Az államiság megőrzése Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. CZIGÁNY István. Budapest. 2003. 65-97. 20 Die 15, Men. Februárit Anno 1704. Ex Opiido Miskolcz. Többek között Id. Hornyik János, Kecskemét város története Kecskemét, 1868, IV. 282. " Borsod vármegyében 1704. február 2-án kelt felszólítás rendeli el az összeírást. Rákóczi Borsod vármegyének. MTA KKt, Tört ívrét 46. - folyamatosan kapja meg a többi vármegye is. 22 Pap Mihálynak adott rendelkezés. 1704. február 27, Miskolc. KOMÁROMY, 1901. 399.