A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, Zemplén vármegyékből 1703-1704 - Dokumentumok 1704-ből
hogy pedig Jósva fiscale bonum, szóigabíró uram inquisítiója nélkül is, comperta rei veritate, hozzá lehetne nyúlni, ha Nagyságod parancsolna felőlié. Ugy hasonlóképpen várom Nagyságod resolútióját, hogy ha pénzül ki nem vehetem, mit kellessék cselekednem. 16. Gróff Csáki Sigmond uram szendrei tisztartója, Balog Mihály azzal hiteget, hogy Nagyságodtúl olly parancsolattja volna, hogy intacte conservállja a jószág jövedelmét, és abbúl senki commissiójára ne distrahálljon semmit is. Ugy van-e, vagy nincs a dolog, Nagyságod méltóztassék értésemre adni. 17. Egy Stempel nevü nevezetes mesterember felől hallottam, hogy az Murányi Csorgónál általfúrván az kősziklát, a vizet a várbúi kivehetné, kinek a mint hallom, Nagyságod hadnagyságot conférait, talám még hada nincsen, mit kell vele csinálnom, tartom az aránt is Nagyságod kegyelmes resolútiójához magamat, 18. Ez elébb néhány nappal parancsolt Kegyelmes urunk Nagyságod, a felső tábor számára szerzendő vasak aránt, menyi másának kellenék lenni, s micsoda médiumokkal kell felszállítani, méltóztassék Nagyságod parancsolni. Ha Nagyságodnak tettzenék, talám jó volna, ha az vármegyék szállítanák fel, mint a sót. A való, az fiscalitásbúl szép summának kellene obveniálni, de az szegénységnek szófogadatlansága, a pénznek szük volta rettent azzal, s hamarságot alig enged ebben elkövetnem, tsak készpénzem lehetne, reménlem, Nagyságod intentiója nem sokára véghez menne. 19. Gyakorta kell emlékezetet tennem az szegénységnek szófogadatlanságárúi, ha a tisztartók semmi képpen elő nem mehetnek dolgokban, a melly közelebb való hadi tiszttül nyolc, kilenc s legfeljebb tízig való assistendát kérnek, adattassák nekiek. 20. Nagyságod mostan parancsolt dolgain, Istenem segítő kegyelme által reménlem, egy hét alatt által esem, igen szükségesképpen kellenék mennem Heves és Külső Szolnok Vármegyékben, éppen rendeletlen lévén a dolog ottan is. Az hevesi tisztek panaszibúl értem, minemű szófogadatlanok legyenek az mostani confiscált jószágok, nem hogy valamit akarnának adni vagy cselekedni, hivatalokra csak compareálni sem akarnak, lenne mellettem is vagy tízig való katona, a kiknek segítségekkel a miben kívántatnék élhetnék, s mint hogy ismerem az szendrei bloquadán levő katonákat, örömest azok közzül vennék magam mellé. 21. Ezen órában veszem az szendrei tisztartónak levelét, a ki írja, hogy a szendrei bloquadárul Oesa nevü strásamester Gróff Csáki Sigmond és Gyürki Pál uramék a szendrei jószágban szénáztatott juhaik közzül huszonhatot elhajtatott, 32 köböl búzát és 33 köböl zabot elvitetett, a sertéseket valóban keresték; ha ez így lészen, attúl könnyű megválni, inkább