Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)
munista rezsim által létrehozott „terrorszervezetek" is: pl. Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd később az Államvédelmi Hatóság (ÁVH). A kialakult szovjet típusú államberendezkedés gazdasági életének legfőbb jellemzője a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele és az üzemek, gyárak működésének központi irányítása volt. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MEGALAKULÁSA Az a közigazgatási terület, melyet ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyének nevezünk a második világháború utáni szovjet típusú, diktatórikus államberendezkedésünk időszakának terméke. 1949-ben, a Minisztertanács 4.343/1949. számú rendeletével kimondta Borsod-Abaúj-Zemplén megye megalakítását. Az új közigazgatási egység felállítását a rendelet 1950. január 1-től határozta meg. A három történelmi megye vezetőségei 1950. február 14-én új megyebizottságot alakítottak és a választott vezetőség átvette az immáron egy megye ügyeinek intézését, bár az abaúji és zempléni bizottság még egészen 1950. március 15-ig működött addig, míg a területek átadása megtörtént. Ezzel lezárult a történed megyék históriája, az immár egyesített megye életében új szakasz kezdődött. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottság titkára Harmati Sándor lett. A létrejött közigazgatási egység központjának Miskolcot jelölték ki és az új megyehatárt rögtön kiigazították: Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatoltak néhány szabolcsi falut: Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktabáj, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss, Zalkod. Hajdú vármegyéből átkerült Tiszagyulaháza. Viszont Borsodból Heveshez került: Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva, Borsodszemere, Borsodszentmárton, Egerfarmos, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Ostoros, Szihalom, Szilvásvárad. Az így egyesített megyék lakossága 630.000 fő volt, területe 7.341,28 km 2 . Az 1950. év nemcsak azért jelentős állomás, mert megalakult az új megyei szervezet, hanem azért is, mert a régi önkormányzatok helyét a választott tanácsok vették át és ettől kezdve a települések története egyet jelentett a tanácsi közigazgatás történetével.
