Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

harc folyt, az újjáépítés eredményeit - az iparban és az élet más területein — a kommunisták igyekeztek maguknak kisajátítani. A HÁBORÚTÓL AZ ÚJ MEGYE MEGALAKULÁSÁIG Az 1945. évi őszi parlamenti választások előtt a pártok nagy szervező kampányt indítottak. A kommunisták minden eszközt megragadtak, hogy a baloldal legerősebb pártjává váljanak, megszerezhessék a hatalmat. A szociáldemokraták az 1945 előtt kialakult bázisaikat igyekeztek felhasználni a továbblépéshez. Borsodban Rónai Sándor állt a szervezés élén. A jobboldal legerősebb pártja FKGP (kisgazdák). Említést érdemel még a Nemzeti Parasztpárt (NPP). Az 1945-ös választást az északkelet-magyarországi megyékben (csakúgy, mint országosan) az FKGP nyerte. Abaújban a szavazatoknak csaknem 77%-át, Zemplénben 67%-át szerezték meg, csak Borsodban maradtak el az abszolút győzelemtől (48,3%). Az MKP Borsodban volt a legerősebb, Zemplénben, s főleg Abaújban lényegesen gyengébb. Az SzDP-t a kommunisták Abaúj kivételével mindenütt megelőzték. Az NPP Zemplénben szerepelt a legjobban (6,7%). 1947-es választás már az egyesült baloldal győzelmét hozta. A kisgazdapárt teljesen szétesett. Abaújban alig néhány százalékot szereztek. A jobboldali ellenzék nem tudta átvenni a kisgazdák szerepét, s Abaúj kivételével kisebbségben maradt. A két munkáspárt erőszakos egyesítésével, a „fordulat évében" itt is megtörtént a hatalomátvétel. Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén megyék politikai irányultsága eltérő volt, így valószínű a baloldal térnyerését volt hivatott szolgálni a közigazgatás átszervezése is: 1950-ben a megyéket összevonták Borsod-Abaúj-Zemplén néven. EGY ÚJ ORSZÁG, EGY ÚJ ÁLLAMI, TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS; A SZEMÉLYI KULTUSZ ÉVEI A magyarországi szocialista-kommunista állammodellt az 1949. évi XX. törvényben rögzített köztársasági alkotmány és az 1950. évi I. törvény, a tanácstörvény alkotta meg. Az államszervezet jogi és közigazgatá-