Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

felkelés" következtében a nemesség gondolkodó része megértette, hogy a jobbágyviszonyok a parasztságot a nemesség ellenségévé tették. Ha ezen nem változtatnak, a nemességre nézve annak végzetes következményei lehetnek. A reformországgyűléseken a progresszív (haladó) oldalon Borsod és Zemplén vármegye képviselői hangadónak számítottak. A magyar nyelv, az adózás, az örökváltság és más fontos ügyekben a leghaladóbb álláspontot képviselték. Felkarolták a magyar színészetet is. Kiemelkedő képviselőik - Palóczy László, Lónyay Gábor, Andrássy Gyula — országos politikát formáltak. Zemplénben kezdte a politikai pályáját Kossuth Lajos, Borsodban Szemere Bertalan, aki 1843-tól vett részt követként az országgyűlésen. A zempléni Kaszinó, a miskolci Major utcai Tudós Társaság, a Védegylet miskolci osztályának megalakulása, az 1823-ban megnyíló kőszínház, mind-mind a reformok felé nyitni akaró társadalom útjának állomásai. Kossuth, aki az országos összeírás kapcsán 1828-ban összeíró-biztosként bejárta Zemplén vármegye jelentős részét, ekkor ismerte meg vármegyéinkben különösen kiéleződő társadalmi feszültségeket. A XIX. század első felében felgyorsult a régióban a városfejlődés. Miskolc 30.000 fős várossá vált, szabad királyi városok hosszú sorát előzte meg. Fejlődését az 1843. évi tűzvész sem tudta lefékezni. Kassa 13.000 fős lélekszámát ugyanakkor, még Eger (17.000 fő) is jócskán meghaladta. Gömörben a legnépesebb Rozsnyó (6.000 fő), Kishontban Rimaszombat (8.000 fő). Az 1848. márciusi eseményeket, mint országszerte mindenütt, a vármegyéinkben is kitörő örömmel fogadták. Az új törvények kihirdetésével megkezdték a nemzeti őrsereg összeírását. Abaúj vármegye két zászlóalj gyalogos, és három század lovas nemzetőrt állított, azon kívül a vörös sipkás honvéd zászlóaljat, és önkéntesekből két gyalogos és egy lovas századot. Az Abaúj megyei 34. gyalogos ezred három zászlóalja szintén a magyar ügy szolgálatába állott. Három nagy csata és két kisebb ütközet volt a vármegye területén. Kassa közelében két csata folyt le, 1848. december 11-én, és 1849. január 4-én. Legfontosabb volt a szikszói csata, amely megállította Franz Schlick előnyomulását. Nevezetesek voltak a dargói és a hidasnémeti ütközetek is. Klapka György és Görgey Artúr hadtestei Kassán egyesültek 1849 februárjában. Az orosz cári csapatok 1849. június 24-én vonultak be Kassára.