Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Vily, Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza, Fias, Tapolybisztra). 1881ben került sor a szomszédos megyékkel közös ún. „kédaki" községek hovatartozásának rendezésére. Zemplén határán volt ugyanis az egész országban a legtöbb „kédaki" helység (Például Abaújjal közös Golop, Unggal közös Izbugya, Sárossal közös Bukóc stb.). Borsod vármegye ekkor kapta meg Zempléntől Belsőbőcs községet. A területváltozások 1884ben is folytatódtak, amikor Abaújtól átkerült Erdőhorváti, Komlóska, Regééi Háromhuta, mint földrajzilag együvé tartozó helységek. A továbbiakban az első világháború végéig Zemplén vármegye területe ismét változadan maradt. A VÁRMEGYÉKEN BELÜLI IGAZGATÁSI EGYSÉGEK TÖRTÉNETE Az 1773. évi közigazgatási viszonyokat tükröző latin nyelvű helységnévtár („Lexikon locorum populosorum") szerint Borsod 4 járásra tagolódott csakúgy, mint Abaúj és Zemplén megye, pedig Borsodban a lexikon szerint csak 169 önálló helység volt, Abaújban 229, Zemplénben pedig 411. A nagy kiterjedésű Zemplén megyében a nagymihályi járás egymaga több helységet (182) fogott össze, mint egész Borsod megye. Abaúj vármegyében a füzéri, kassai, cserháti és szikszói járáshoz ötödikként a gönci csadakozott. Gömör vármegyéhez a putnoki, ratkói és serkei járáson kívül a rozsnyói, csetneki és murányi összevonásával jött létre a „Felső" járás, melyhez közel hetven település tartozott. Zemplén vármegyéhez a hegyaljai (tokaji) járás, a bodrogközi, a nagymihályi, varannói járás sorolható. Az 1800-as években a járások kisebb részekre osztásával, bővülésével, újra felállításával, szaporodásával találkozhatunk. Ezek a változások a települések beosztását is átrendezték. Végül az egész régió területén az 1773. évi 19 és az 1830. évi 22-vel szemben az 1910-es években már 31 járás működött. Az igazságszolgáltatási és közigazgatási szervezet elválasztása után a dualizmus korában kiépített bírósági szervezeti rendszer keretein belül a legtöbb járási székhelyen járásbíróságot állítottak fel. így Borsod megye 5 járási székhelyén (Miskolc, Edelény, Sajószentpéter, Mezőcsát, Mezőkövesd) volt járásbíróság, csak a legfiatalabb (ózdi) járás székhelyén nem létesült 1918-ig. Abaúj-Torna vármegye mind a 6 járásában működött já-