Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

tott a részleges alapellátás. (Jellegzetes kereskedelmi társulás a vegyesélelmiszer és italbolt együttes.) A tagolt felszín és a kis népességszám gondot jelent a közlekedésben, ezért ahol erre lehetőség nyílik, a lakóhelyen hoznak létre vállalkozást. A magas népességszám, a táji adottságok és talán a szülőföldhöz való ragaszkodás is indokolja, hogy az épített lakások száma szerint megyénk a hetedik. A gazdaság nagyon fontos mutatója az ipari termelés értéke. A megyék rangsorában hatodikak vagyunk. Ha ehhez hozzá tesszük, hogy exportja a hetedik, importja a tizedik, akkor igazolódni látszik, hogy a gazdaságban még mindig az ipari tevékenység a legjelentősebb. MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK A megye gazdasági helyzetének javulását számos adattal bizonyíthatjuk, és fejlődésének üteme is gyorsul. Egyes nehézségek az 1949-es közigazgatási rendezés óta léteznek és megoldásra várnak, miközben újabbak is keletkeztek. AZ első elem történelmi jellegű, a megye, illetve az országrész gazdaságának fejlődési irányát határozta meg. A régióban minden történelmi időben szerepe volt a bányászatnak, és a nehézipari termelésnek. Gyors és látványos felfutása mégis csak az osztrák Magyar Monarchia idejében indult el, és a megye területén elsősorban a Sajó-völgyre koncentrálódott. Egészen más fejlődési utat jártak be a szomszédos vármegyék, igazán még kapcsolat sem alakult ki közöttük. 1949-ben megszületett a leghosszabb nevű megye, ami csaknem teljes egészében magába foglalta a névadó vármegyéket, és területeket csatoltak hozzá még két szomszédos, nagyobb részt az országhatáron túlra került Gömör és Kishont vármegyékből. A közigazgatási egység nem teremtett azonnal szerves gazdasági egységet is, és sajnos a mai napig nem alakult ki. A lemaradó kistérségek elveszítették hagyományos központjaikat, például Kassát, helyüket a mesterségesen kialakított centrumok nem tudják betölteni. A második és harmadik probléma sem látszik megoldódni, mégpedig a munkaerő elvándorlása, és a nehézipari régiók arculatváltása. Bár a vegyipar egyre jelentősebb szerepet kap, ugyanakkor a vas-és acélipari termékek piacán még mindig nincs szükség az itt előállítható termékekre. A munkahely nélkül maradtak máshol próbálnak boldogulni. Megoldatlan a mezőgazdaság helyzete. Megyei szinten kevés a jó termőterület gyakori az árvízveszély és a belvíz. A termelés visszaesése jelentős, különösen az állattenyésztő ágazatban. Ellenőrizetlenné vált a kemikáliák tehát a műtrágya és a növényvédő-szerek alkalmazása, ami a környezetkárosításban is szerepet kap.