Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

tézet, majd kar, és a felsőoktatási integráció eredményeként egészségügyi, zeneművészeti és tanítóképzői főiskolai képzéssel is színesedett a paletta. A megyei viszonyokat bemutató statisztikai adatok az oktatás területén a mennyiség és minőség javulását mutatják, de a közművelődésre utaló adatsorok más irányú változásokat mutatnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közművelődésnek, a kultúrának nagy hagyományai vannak. A szocialista korszakban a politika nagy figyelmet szentelt a szabadidő szervezett eltöltésére. Ez megfelelő intézményi hálózatot és szakembergárdát igényelt. A XX. században a műveltség ápolásának és az információszerzésnek a legfontosabb eszközei a nyomdai termékek, a rádiós, később televíziós műsorok voltak, és a filmek, filmhíradók. Ma is ezek a legfontosabb eszközök, de a hangsúlyok eltolódtak az írásbeliség felől a képi információk irányába és kiegészültek a számítógép használatával megszerezhető ismeretekkel. A nyomdai termékek - újságok, könyvek - elsődleges gyűjteményei a közkönyvtárak. Miskolcon működik a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, de minden város és a legtöbb település rendelkezik könyvtárral. Az iskolák is és sok közintézmény is saját gyűjteménnyel rendelkezik. A megyében összesen 234 könyvtár található, nagy részüket a települések önkormányzata tartja fenn. A felsőoktatási intézményekhez nagy hagyományokkal rendelkező könyvtárak tartoznak (a Sárospataki Református Kollégium műemlékkönyvtára, a Miskolci Egyetem könyvtára). A költséges kiadványok miatt a közkönyvtárak jelentősége tovább nőtt, ennek ellenére ellátottságuk évek óta alig változik. Megyénkben az 1990. évtől kezdve csökkent és 1996 óta nincs érdemi változás a könyvek folyóiratok számában, miközben egyre több kiadvány jelenik meg sokkal kisebb példányszámban. Az adatok azt mutatják, hogy a szűkös '90-es évtizedben a kultúrára jutott a legkevesebb a családi és a megyei költségvetésből. Sokkal kevesebbet járunk színházba, moziba. A mozilátogatók száma folyamatosan csökkent 1970 óta. 1970-től '90-ig minden tizedfordulón a fele volt a mozizok száma, mint az előzőn, de '90-től a tizedére esett vissza! A filmszínházak nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott közönségigényekhez, gyorsan nőttek a jegyárak, miközben egyre olcsóbb lett a televízió, a videomagnó, egyre nőtt a videófilm-választék. A közönség megválaszthatta mikor, és kinek a társaságában nézi meg otthoni környezetben, akár a legújabb filmsikereket is, így a mozik sorra bezártak. A legnépszerűbb információs eszköz, a művelődést, kikapcsolódást jelentő televízió. Elterjedtségének legegyszerűbb oka az olcsósága, hiszen a készüléket és a műsort is könnyű beszerezni, otthon van, ezért rendkívül kényelmes, és sok kistelepülésen nincs más esti szervezett program, főleg a közép-és idősebb korosztálynak. (Nem szabad elfelejte-