Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

ségben találunk rovarevőket, rágcsálókat, a ragadozók közül gyakrabban bukkan fel a vadmacska, a nyest, a nyuszt, a hermelin és a menyét. A barlangok állandó lakói a védettséget élvező denevérek. Az Aggtelek-Rudabányai hegyvidék növény- és állatvilága is gazdag. A Bükkel mutatott kőzettani hasonlóságok ellenére élővilága nagyon egyedi. Kezdjük a bemutatást mélyen a felszín alatt. Sokáig gondolta azt a tudósvilág, hogy a barlangok sötétje alkalmadan az életre. Igazolták ennek a nézetnek a tarthatatianságát azzal, hogy eddig 300 fajt találtak meg és írtak le. Nagyobb ismertségre a vakfutrinkák, és a vakrákok tettek szert. A bemosódott, illetve a turistákkal együtt érkező virágpor megtelepedésével a lámpák fényköre és melege miatt „kizöldült" a barlang. Szerencsére ez a baj könnyen orvosolható. A felszín növényvilága gazdag. A tölgyek különböző fajtái alkotnak erdőségeket, főleg gyertyánnal, a szurdokvölgyekben hárssal, kőrissel. A déli lejtőkön mészkedvelő tölgyesek és sajmeggyes-karsztbokorerdők telepedtek meg. Az üledékes dombsági tájakon csertölgy az erdőalkotó. Az emberi tevékenység következménye, hogy sokfelé betelepült a nyír. A vidék rovarvilága is figyelemre méltó. A példa kedvéért említsük meg, hogy Magyarországon összesen 461 bagolylepke faj él, ebből 310 fajt itt is azonosítottak. A kétéltűek közül a foltos szalamandra a legegyedibb, nem véletien, hogy az Aggteleki Nemzeti Park címerállatává vált. A hüllők közül a legritkábban előforduló faj a hegyi gyík. A ragadozó madarak, a parlagi sas, a kerecsensólyom, a vörös vércse, a barna kánya főleg apró rágcsálókkal táplálkoznak, melyek között olyan ritka fajok is előfordulnak, mint a földi pocok, és a törpe egér. A ragadozó emlősök közül máshol ritka a vidra, a borz, a nyuszt, a nyérc és a hermelin. Itt a szerencsésebbek hamarabb észrevehetik őket. Általában a hideg teleken látogat meg minket egy-egy farkas, medve. A hegyvidék másik része a Rudabányai-hegység különleges növénytársulása a Kelemér melletti Mohos-tavak, az egész mindössze 5 hektár. A Nagy- és a Kis-Mohos nagy vonalakban csak méreteiben különbözik. Növényvilága, a 1,5 méter vastag úszó növényréteg jégkorszaki maradványnövényeket tartalmaz. A tó érdekessége az is, hogy a vastag növényi réteg alatt még 1 méter víz van. A középhegységek sorában a Tokaj-Zempléni hegyvidék a következő. Keletkezésében, kőzetanyagában, korában nagyon különbözik az eddig