Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi, természeti értékei, építészeti öröksége (Olajos Csaba)

Legjelentősebb váraink: Diósgyőri vár A vár helyén álló földvár valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el. Helyére Ernye bán épített ovális alaprajzú kővárat. Királynői várként építették ki 1330-1380 között a mai négy saroktornyos, négyzet alaprajzú gódkus várat. A vár Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejében élte fénykorát. A XVI. századtól fokozatosan pusztult. Feltárása és helyreállítása 1960-ban kezdődött és napjainkban is tart. A Ferenczi Károly nevével fémjelzett várhelyreállítás mérföldkő volt a korszerű műemlékvédelem magyarországi történetében. Boldogkő vára A tatárjárást követően kezdték el építését, a mai vár teljesen a XIVXV. században épült ki. Feltárása és helyreállítása 1963-64-ben történt Koppány Tibor vezetésével. Wegéc vára A meredek hegyre a tatárjárást követően kezdték el építését, I. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyerekkorát. 1686-ban, a Thököly-féle szabadságharc bukása után rombolták le a császári seregek. Fü^ér vára A sziklacsúcsra épült vár eredete a tatárjárás előtti időkre nyúlik vissza. A Perényiek idejében rövid ideig itt őrizték a magyar koronát. A Wesselényi összeesküvés után 1676-ban rombolták le a császári seregek. S%ögliget-S%ádvár A tatárjárás után épült vár négy különböző időben épült részből áll. A XIV. században királyi vár, majd a Bebek, később a Szapolyai család tulajdonába került. A Thököly szabadságharc bukása után az 1600-as évek végén rombolták le a császári seregek Ónod vára A XIV. század végén építette a Czudar család. A vár feladata a Sajó átkelő védelme volt. A Rozgonyiak, majd a Perényiek, később a Rákóczi