Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi, természeti értékei, építészeti öröksége (Olajos Csaba)

vár épült a területükön. A történelmi időkből megmaradt legjelentősebb várak a diósgyőri, szerencsi, sárospataki, regéci, füzéri, boldogkőváralj ai, szendrői, a dédesi vár valamint a Szádvár. Jelentős templomok maradtak fenn Boldván, Karcsán, Szalonnán, Tornaszentandráson, Vizsolyban, valamint kolostorok romjai Kurityánban, Göncön, és Martonyiban. A XVIII-XIX. századból fennmaradtak kastélyok és kúriák, amelyek a várak mellett a legkiemeltebb történelmi emlékhelyeit alkotják a megyének. A már említett templomokon kívül jelentős vallási emlékek is találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Körömben és Selyeben. Az építészeti örökség alatt ezt a települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti szempontból védelemre méltó épületállományt, azok együtteseit és környezetüket értjük. Az örökség fogalma a reneszánsz időszakától a múlt iránti érdeklődés kialakulásától hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ez az időszak, amikor a római antik emlékek védelme érdekében az első pápai törvényeket megalkották. Hazánkban hasonló antik emlékek iránti érdeklődés a XVIII. században indult meg, amely a XIX. század második felében, a romantika időszakában fordult nemzeti múltunk emlékei felé. Kezdetben ez a figyelem elsősorban egyedi épületekre, ezen belül is a tatárjárás után épült várainkra, valamint román-kori és gótikus templomainkra irányult. Az érdeklődés eredményeként a magyar kormány 1872-ben hozta létre a műemlékvédelem első intézményét, a Magyar Műemlékek Ideiglenes Bizottságát, majd alkotta meg a parlament az 1881. évi XXXIX. törvénycikket, a magyar műemlékvédelem első törvényét. Egészen a II. világháborúig a mai több mint 11.000-el szemben csak kb. 50 épület volt műemléki védettség alatt. Csak később fordult a védelem a reneszánsz, majd a barokk és a klasszicista emlékek felé. Áttörést 1950-ben, a műemlékvédelem új szervezetének létrejötte hozott. A legjelentősebb reneszánsz kori kastélyoknál, várkastélyoknál 1977ben sikerült döntő lépést tenni. Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) és a tanácsi szervek együttműködése eredményeként ekkor indult meg a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal kezdeményezésére a pácini Mágóchy kastély teljes helyreállítása. A Megyei Tanács és az OMF megállapodása