Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

alacsonyabb vízszintet általában július és szeptember között mérik. A folyószabályozás előtt a belvizek levezetése nem jelentett különösebb gondot, hiszen a sok kicsi ér alkalmas volt rá. A mederszabályozás után a belvízvédelem súlyos gondot okozott, ezért nagy formátumú csatornázási munkálatokat indítottak meg az 1880-as években, és hatvan év alatt készültek el vele. A második világháborút követően vízlépcsők építésével befolyásolták a víz mozgását. A víztározók és a vízlépcsők lehetővé tették a vízjárás szabályozását. A visszaduzzasztás eredménye, hogy áramtermelés folyik a Tiszán, hajózható a Bodrog, állandó vízellátást biztosít a csatornáknak, hogy kialakult a Tisza-tónál egy idegenforgalmi centrum. Az előnyök mellett azonban a visszaduzzasztás miatt a vízlépcsők feletti területeken jelentősen nőtt a talajvíz szintje, megváltoztatva a terület termőképességét, ökológiai adottságait. Az elemzők egyet értenek abban, hogy a Bodrogköz mezőgazdaságának problémái a tiszalöki vízlépcső építésével összefüggést mutatnak. A Tisza legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Bodrog, ami öt folyó a Latorca, az Ung, a Labore, az Ondava, és a Tapoly, illetve három mocsár, a Szenna-, a Szernye-, és a Blattá vizét vezeti le. Annak ellenére, hogy ilyen sok természetes víz elvezetője, mégis csak azután lett hajózható, hogy a Tiszát visszaduzzasztották. Vízjárása sokkal kiegyenlítettebb, mint a Tiszáé a vizes medencéknek köszönhetően. Nincs igazi medre, csak a saját hordalékában keresi az utat a főfolyóhoz, ezért igen sok elhagyott meder és holtág kíséri. A Bodrog kifejezetten szelíd természetű a Sajóhoz képest, ami a Szlovák-érchegységben ered, itt van a forrásvidéke, összegyűjti a Rima, a Bódva, és a Hernád vizét is mielőtt a Tiszába ömlene. A folyónak igen komoly esése van és sok hordalékot szállít, ezért a síkságra érve terebélyes hordalékkúpot épített. A hordalékkúp a Bódváig nyúlik, majd kanyarogva folytatja az útját. A folyó sehol sem széles, mert viszonylag kevés vizet szállít, azt is igen gyorsan. Az árvizek gyorsan jönnek, és hamar levonulnak. Említést kell tennünk, arról a tényről, hogy a Szlovákiából érkező Bodrog és Sajó vízminősége nem felelt meg annak a nemzetközi egyezményben rögzített megállapodásnak, ami azt rögzíti, hogy a vízfolyásoknak olyan állapotban kell elhagyni az ország területét, amilyen állapotban érkezett. Mivel ezek a folyók Szlovákia, illetve Ukrajna területén erednek, ezért forrástisztán kellett volna Magyarországra érkezniük. En-