Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Népi kultúra, népi műveltség, hagyományőrzés (Fazekas Róbert, Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

konyha felé tolódott. A keletkező füstöt ferde füstelvezetővel a pitvarba vezették. A tornác itt is a módosabb építők kiváltsága volt. Először a Hernádmenti falvakban alakították ki az elő- és oldaltornácot faoszlopok alkalmazásával. A hegyvidéki parasztházakhoz nem kapcsolódott tornác. A fejlett szőlőkultúra és a rárakódó jövedelmező ipari és kereskedelmi tevékenység miatt a Tokaj-Hegyalján fekvő települések, főleg a városok kétarcúak. A tehetősek mesteremberekkel építtették házaikat, a szegények pedig nem alakítottak ki sajátos stílust, hanem az Abaújban jellemző építészeti formákat alkalmazták. Ami szembetűnő, hogy errefelé nincsenek gazdasági épületek. Feltételezhetjük, hogy azok szerepét a pincék töltötték be. A kistáj építészetének legérdekesebb eleme, hogy általánosan elterjedt a kő használata. A másik jellegzetessége, hogy ha a pincét a ház alá mélyítették, akkor az ajtaja a pitvarból nyílt. A tető errefelé is szarufákon nyugszik, a tetőfedő anyag általában zsindely. Az épületek fűtését belső füstelvezetéses kemencével oldották meg úgy, mint a tornai részeken. A táj építészete még két érdekességet hordoz, az egyik, hogy az ajtóés ablaknyílásokat díszesen faragott kőkeret övezi, a másik a zempléni svábokhoz kötődik, akik másféltraktusos házakat építettek. Az utcára eső oldalon épített szoba mellé ugyancsak az utcára néző még egy félszobát építettek. A PARASZTI LAKBERENDEZÉS, A HÁZBELSŐ A paraszti lakáskultúra a helykihasználás művészete. A berendezés darabjai egyszerűek, és több funkciót is betöltenek. A bútorok elhelyezése évszázadok alatt itt alig változott, miközben minőségük sokat javult. Sajátossága az is, hogy alig fedezhető fel táji tagoltság a berendezésben. A valódi bútort sokáig helyettesítette a fal mellett végig futó padka, vagy a lábakon álló palló, ami ülésre és alvásra egyaránt szolgált. Ezek körbefutottak a fal mellett. A szoba melegét biztosító kemence a konyhával közös falon a sarokban állt, vele átellenes sarokban pedig a kecskelábasztal. Később az asztalok mérete és formája is sokat változott, igazi