Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)
pátokból érkező folyóknak tehát olyan hely, ahol végre leteríthetik hordalékukat. Ha csak ennyit olvasunk a kialakulásáról, akkor azt is mondhatnánk, hogy úgy képződött, mint a Kárpát-medence minden alföldi tája, azaz feltöltődéssel. Az alföldektől azonban sok tekintetben különbözik, egyrészt magasabb, másrészt fejlődéstörténetében nagyon fontos szerepet kaptak és kapnak azok a kis patakok, amik innen indulnak, és pusztítják felszínét. A Cserehát patakjai, a kelet felé folyó Garadna-, Vasonca-, Vadász-patak sok üledéket hordott el róla és halmozott fel mellette a Hernád völgyében. Ezeknek a kis patakoknak a hordalékkúpja egyre gyarapodik, a Hernád medre emiatt aztán folyamatosan jobbra tolódik. A Hernád pedig mást nem tehet, egyre jobban nekifeszül a bal partjának, alámossa, és az alátámasztás nélkül maradt partszakasz nagy robajjal leszakad. A suvadások ezen az oldalon rettenetesen sok kárt okoznak a folyópartra épült településeken, ezért okosan eltávolodtak a folyótól néhány kilométerre. Szép példája az emberi előrelátásnak Újcsanálos község, ami a főúttól jobbra épült fel, míg elődje Ocsanálos a folyó partján. Ez a régi kis falucska ma már csak néhány ház az utca egyik oldalán. Az utca másik oldala már a Hernádba szakadt. Térképet nézegetve az ember azt hinné, hogy a Hernád két mederben folyik. A baloldali meder sokkal keskenyebb, ez a Bársonyos-csatorna, ami Hernádszurdoktól Bőcsig tart, és körülbelül 70 kilométer hosszú. Síksági tájak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország minden tája felfedezhető. A hegységek, és a dombvidékek mellett a síkságok is. A megye déli és keleti területei tartoznak ebbe a domborzati csoportba, s részei a Nagyalföld peremén helyezkednek el. Keletkezésükben a feltöltődés folyamata a meghatározó, de mégis van valami eltérés, mert egy részük ártéri síkság, másik részük hordalékkúp. Az utóbbi csoportba tartozik a Borsodi-Mezőség, a Sajó-Hernád hordalékkúpja, és a Harangod. A másik csoport tagjai a Tisza ártéri síkságai, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Borsodi-ártér. A hordalékkúp-síkságok Észak-Magyarország egész területén hullámos felszínűek. A vízfolyások munkavégző-képességének változásai miatt hol mélyítették, hol szélesítették a medrüket, néhol új medret alakítottak ki. A leggyakoribb formák éppen ezért a teraszmaradványok és az el-