Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

Zsigmond, Veres Péter. Darvas József (1912-1973) legkedvesebb regénye a „Részeg eső" is itt Tiszaladányban „fogant." Darvas Józsefnek fontos szerepe volt a Tokaji író tábor elindításában is. Ebben látta a tiszaladányi találkozók hagyományának folytatási lehetőségét. Az 1972-es első Tokaji írótábor vállalta ezt a feladatot. A legutóbbi írótábort 2003-ban tartották Tokajban. Rendszeres résztvevője volt a Tokaji írótáboroknak, a megyénkhez több szálon is kötődő Ratkó József (1936-1989). Emberi és költői magára találása József Attiláéra emlékeztet. Sok a közös vonás gyermekkorukban, pályakezdésükben. Gyermekkori hányattatásait, megpróbáltatásait, lelki sérüléseit, csalódásait kegyeden őszinteséggel írta meg első verseskönyvében az 1966-ban megjelent „Félelem nélkül"-ben és az ehhez kapcsolódó „Önéletrajz"-ban. A szegénység, a kiszolgáltatottság a félelem a versek alaptémái lettek. >y

Apám elitta mindenét, feleségét, hat gyerekét, tagsági könyvét, bútorát, elitta halotti torát, csöpp húgom elöl a tejet, fogunk kö^ül a kenyeret" (Apám) Az Önéletrajzából megtudjuk, hogy „lelencként és kiscselédként" került a miskolci menhelyre, majd a parasznyai és putnoki „gazdákhoz", később — 1944-ben — az erdőbényei református árvaházba. Ratkó József felnőttként is kötődött megyénkhez, felmerült még a Miskolcra település gondolata is. Tagja volt a miskolci Napjaink című folyóirat körül szerveződő, Kabdebó Lóránt által „Hetek"-nek nevezett költőcsoportnak. A „Hetek" tagjai: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon voltak.