Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

zönségének érzelmeit felkorbácsolja. Miskolc kifosztásáról „Az szálkai mezőn való viadalról" című históriás énekében így ír: „...Minap Mehmet basa szpla tere kéknek, Hogy nagy gyorsasággal véle készülnének. Oly igen haragutt az s^egín pórokra, Hogy meg nem hóldolnak szolgálni Budára, Nyolcezerén kisfallá ő az Rákosra, Rabolni indula az

t neves Miskolcra. Dulá, felégeté Miskolcnak varasát, 0 mind jelrabolá jórészt tartományát, Onnat ő elhozyi négyezpr rabokat, Kikkel ő hajtata szántalan barmokat. II nagy nyereségnek igön vigadának, hetelepödének, Állát kiáltanak, Szegén magyarfoglyok sírva óhajtanak, Mert vígan terekek vélök oszjozának " llosvai Selymes Péter (XVI. szádad) Tinódi mellett a korszak legjelentősebb énekszerzője volt. Nevét leginkább Arany János Toldija kapcsán emlegetjük, hiszen e remekműnek volt forrása llosvai: Az híres neves Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história. (1574). Néhány évvel korábban - 1567től 1568-ig - azonban Abaújszántón élt és tanított. Ebben a községben írta 1568-ban Thury Farkas Pál helyi református lelkész Katalin nevű leányának keresztelőjére a Sokféle neveknek magyarázatja című versét. S%epsi Csombor Márton (1595-1622/23) Az első magyar nyelvű nyomtatott útleírás — Europica varietas — szerzője, az Abaúj megyei Szepsi mezővárosban született. Nagybányán és 1614-ben Göncön is tanult, ahol ekkor jelentős protestáns iskola műkö-