Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

A bükk barlangjai sok emléket megőriztek az emberi őstörténetből. Eredményes feltáró munkát végeztek a régészek a Szeleta-barlangban, az Istállóskői-barlangban, a Subalyuk-, Kőlyuk-barlangokban. A Bükkalja a hegység déli oldalán az Alföld felé lejtő terület. Északról a Központi Bükk tömbje, délről hordalékkúpok határolják, amiket a hegyről érkező vízfolyások építettek. Egy szép, hullámos, lankás terület, aminek hajdan egységes felszínét ma völgyek és bájos kismedencék tagolják. A figyelmes kiránduló még teraszokat is felfedezhet a patakok völgyében. A Déli-Bükköt ábrázoló térképeken látható, hogy csak 300400 méter magas. A Bükkalja különlegessége, hogy nagyon fiatal riolit- és dacittufa-takarók fedik. A riolittufából álló különleges képződmény a kaptárkő, amit a XVI. századig méznyerő helynek használtak a helybeliek, ahogy az Alföldön a méhkasokat. Szomolya és Kisgyőr között nemcsak riolittufa, hanem egy kisebb riolidáva-mező is van. A Bükklába a Központi-Bükk északi oldalán helyezkedik el. A Bükkaljához hasonlóan ez a terület is csak 300-400 méter magas. A harmadidőszak miocén korában tengeri üledék rakódott le a területen. A vulkanizmus emlékeit itt is megtaláljuk, de itt „csak" andezittufa-takaró képződött. A Bükklába kialakulásakor egy teljesen egységes hegylábfelszín volt. Ma már nem az, mert a törésvonalak mentén feldarabolódott és a részek egymáshoz képest függőlegesen elmozdultak. A mai formavilág létrejöttéhez hozzájárult az errefelé gyakori csuszamlás (suvadás) és a derázió. A derázió olyan felszínformáló folyamat, amikor az aprózódás és a mállás révén a kőzet feldarabolódik, és a gravitáció hatására a lejtőn elindul lefelé. A dombvidék része, de mégis különálló darabja az Upponyi-hegység, ahol rendkívül idős kőzeteket láthatnak a kirándulók. Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék A Bükktől északkeletre helyezkedik el az Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék. Közveüen szomszédai délnyugaton a Borsodi-dombság, kelet felől a Cserehát, északi határa az országhatár. A hegység számos különleges tulajdonsággal rendelkezik, a legismertebb a kiterjedt cseppkőbarlangrendszer, a rudabányai ma már nem működő vasércbánya és az őshominida lelőhely, valamint a Szendrői-hegységben az óidéi kristályos mészkő, rakacai márvány.