Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

terhelt térséggé vált. A nagyipar ugyan fejlett volt, de szerkezetileg és területileg egyoldalúan építették ki. Egyáltalán nem volt ipari munkahely 236 községben, főként a megye északi részén és a Bodrogközben. Az építőipar háttere kedvező volt, de struktúrája hátrányos. A veszteséges vállalkozások felszámolása, és a privatizáció következtében a nagyipar sokat veszített régi súlyából, ez jelentősen hozzájárult a rendszerváltozáskor a munkanélküliség kialakulásához, majd rohamos növekedéséhez. Oktatás Az iskolák államosítása 1948-ra befejeződött. A megye közel 500 oktatási intézménye az állam fennhatósága alá került. Az 1948/49. tanévben országosan elkezdődött az egységes állami iskolai év. Ezzel egyidejűleg megszüntették a gimnázium IV. osztályát és a polgári iskola IV. osztályát is. Az 1948-évi 92.000 VKM. számú rendelet kimondta, hogy a községekben működő ún. töredékiskolákat egyesíteni kell, a különböző felekezeti oktatást meg kell szüntetni. Ez a rendelkezés a megye általános iskoláinak számát jelentősen csökkentette és különösen a kisközségekben újabb feszültségforrássá vált az állam és a vallásfelekezetek között. A másik feszültségforrás az állam kultúrpolitikájában keresendő. Az élet minden területét ellenőrizni kívánó hatalom számára az oktatás, a kultúra kiemelkedő jelentőségű volt. A meghirdetett kultúrforradalom eredményessége egy új szellemben nevelt — vagy átnevelt — újgeneráció kezében volt és ez az „iskolapadban" kezdődött. A korszakon végighúzódó, az oktatással is összekapcsolt káderpolitika (a kor ideológiája által vizionált öntudatos, kommunista szellemben nevelt munkás-paraszt rétegek saját maguk nevelik ki az értelmiségi rétegüket) eredményeképp a jó kádernek (munkás, paraszt) minősülő családok gyermekei nagy előnnyel indultak a különböző, főleg közép- és felsőfokú iskolák felvételijein, mint a politikailag, ideológiailag, erkölcsileg megbízhatatiannak (a kor erkölcsi normáitól különböző) tartott ún. polgári, kispolgári családok gyermekei. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az országos adatokhoz hasonlóan a megye középiskolás tanulóinak 75%-a munkás-paraszt származású volt! Az állami általános, közép és felsőfokú iskolák mellet a korszak oktatási rendszerében nagy jelentőségű volt a felnőttoktatás. A különböző szakmákban dolgozók számára esti iskolákat szerveztek, melyekben a