Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Ipar A Sajóvölgyben, a Bükk peremén található Magyarország második ipari körzete. A második világháború után, a koalíciós korszakban elkezdődött részleges államosítások után a hatalom állami tulajdonba vette a már korábban államosított nagyüzemek, gyárak mellett a kis- és középüzemeket is. A történeti megyék területén 1945-ben elsőként a szénbányákat államosították, majd a borsodi nehézipari üzemek kerültek az állam tulajdonába (megjegyzendő, hogy 1948-ban nemcsak az ipari létesítmények jutottak erre a sorsra, hanem pl. az összes oktatási, kulturális intézmény is, és általában az élet minden területére kiterjesztették az állam befolyását). Az ipari-gazdasági szektor teljes államosítása lehetővé tette a tervgazdálkodás bevezetését (egy központi hivatalban, az Országos Tervhivatalban jóváhagyott direktívák szerint utasították a már állami 4tézben lévő vállalatokat, hogy miből mennyit termeljenek). Az első hároméves tervtörvény 1947. augusztus 1-én életbe lépett. Az 1949-es alkotmány megszületésével 1950-ben elindult az első öt éves terv. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére nézve a terv az ipar, azon belül is a nehézipar fejlesztését tartotta elsődlegesnek. 1960-ig több jelentősebb létesítménnyel bővült a megye ipari szektora: a Lenin Kohászati Művekben nagykohó, martinkemencék, középhengersor, ércelőkészítő, az Ózdi Kohászati Művekben érctömörítő kezdte meg termelését. A Diósgyőri Gépgyárat kibővítették és megalakult a XVI. számú Autójavító Vállalat, a Borsodi Hőerőmű, a Tiszapalkonyai Erőmű, a Hejőcsabai Cementgyár, a Mályi Téglagyár, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát Lakkfestékgyára, a Miskolci Pamutfonoda, a Miskolci Hűtőház. Megváltozott a termelés összetétele is, új termékek gyártását kezdték meg: pl. a Hegyaljai Ásványbánya és Örlővállalat gipsszel, kaolinnal, perlittel, a Lenin Kohászati Művek bányabiztosító szerkezettel, a Diósgyőri Gépgyár présekkel, kábelgyártógépekkel, légkalapáccsal, vasúti kerék gyártással jelentkezett: A termelés növekedése az iparban foglalkoztatottak számának emelkedéséből is adódott. Amíg a megyében, 1949-ben 40.000 ember foglakozott ipari termeléssel, addig, 1960-ra a számuk megkétszereződött. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy részét az első ötéves terv egyértelműen nehézipari központtá tette. 1949-ben, Miskolcon megalakult a