Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

szűntették a magángazdálkodást és az addig vonakodók földjeit államo­sították. A hatalom a szovjet típusú munkás-paraszt-„káder"-értelmiségi társa­dalmi szerkezetből az ideológia számára „idegen" elemeket (történelmi arisztokrácia, az ún. úri osztályok) ellenségként kezelte és ennek megfele­lően kíméleden harcot indított ellenük. Nem kerülték el sorsukat a pa­raszti társadalom módosabb rétegei sem. A 25 hold feletti gazdálkodókat kuláknak minősítették, összeírták őket, kitelepítésekkel, és folyamatos lincshangulat teremtéssel — pl. Cigándon, Ricsén, Monokon véres pog­romszerű eseményeket váltott ki a hatalom által gerjesztett kulákellenes­ség — próbálták elérni, hogy a parasztság jómódú rétege megtörjön, föld­jeiről lemondjon. A mesterségesen gerjesztett társadalmi feszültségeken túl volt a pa­raszti társadalom számára egy másik súlyos teher is. Ez pedig a beszol­gáltatás kényszere. A háború utáni Magyarország gazdasági válsága miatt, a városok élelmiszerellátásának biztosítása érdekében a mezőgazdaságból élők a megtermelt javaiknak jelentős részét kénytelenek voltak az állam számára minden ellenszolgáltatás nélkül átengedni. A kor szóhasználatá­val élve a „padlássöprések" időszakában a hatalom nem bánt „kesztyűs kézzel" a falusi lakossággal. A beszolgáltatást a járási és megyei szervek ellenőrizték és irányították. Jellemző példa, hogy 1949 októberében Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében a „beszolgáltatási verseny" során 460 va­gonnal többet vittek el a hatóságok a tervezetnél. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — az erőszakos állami fellépés miatt — már az 1950-es évek elején jelentős előrehaladást mutatott. 1948­ban megalakultak a történelmi megyék területén az első tsz-ek. A sort a mezőkeresztesi „Vörös Csillag" termelőszövetkezet nyitotta, ahol 65 tag­gal és 148 kat. hold földterületen gazdálkodtak. Még ebben az évben to­vábbi 9 tsz alakult, ezek között a baktakéki, mezőcsáti, szentistváni szö­vetkezetek és az első állami mezőgazdasági gépállomás Hejőpapiban. Az 1950-es évek első felében már közel 400 termelőszövetkezet működött a megyében. A parasztság ellen a Rákosi-rezsim ideje alatt elkövetett erő­szakoskodások, atrocitások azonban felemásan hozták meg a remélt eredményt. Bár a szövetkezetek tömegesen alakultak, de nem sikerült minden magángazdálkodót a tsz-be kényszeríteni és a megalakult szövet­kezetek termelése is inkább stagnált, vagy visszaesett. A második világhá­

Next

/
Thumbnails
Contents