Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Temetkezési helyek a templomban, sírok a templom környezetében, emlékművek a temetőben (Deák Gábor)

Apostol Pálnak. Sírja az avasi temetőben a másik két nagy püspök mellett van a II/A parcellában. Apostol Pál nagy időknek volt a harcos püspöke, hiszen 1787-ben született Zsarnón, 1860 március 14-én hunyt el Miskolcon. Tanulmányait ő is Sárospatakon végezte, itt 1813-ban senior volt. Külföldre ment tanulmányai folytatására. Hazatérve előbb Losoncra választották meg lelkésznek 1815-ben. 1827-től volt miskolci lelkész. Előbb egyházkerületi főjegyző volt, 1831-ben 1842-ben alsóborsodi esperessé választották, de ezt a hivatalt nem fogadta el. 1848 őszén lett püspök úgy, hogy a harmadik szavazáson ellenfele vissza lépett. így fel sem bontották a szavazólapokat. Azzal tette nevét közismertté, hogy mint írót is számon tartja az egyházi- és a világi irodalom. Müvei: A keresztyén vallás igazságainak csalhatatlansága, Prédikációk (Miskolc, 1827), A valódi hazaszeretet ... Gyászbeszéd Máriássy István felett, (Sárospatak, 1830), Könyörgés Borsod vármegye tisztújítása alkalmával, (Miskolc, 1831). Könyörgés Bató Biri felett (Miskolc, 1846), Gyászbeszéd ... József nádor emlékére (Miskolc, 1847). Püspöksége alatt élte át a miskolci református egyház és iskola az 1848-1849-es eseményeket. Tanúja és küzdőtársa volt a megye küldötteinek. Sírja a II/A parcellában található. Zsarnay Lajos a harmadik püspök, aki Zsarnón született 1802. január 1-én. Pesten halt meg 1866. június 13-án. 1811-tól Sárospatakon tanult, innen Lőcsére ment német szóra. 1826-ban Sárospatakon köztanító lett. 1829-ben a teológia gyakorlati tanára. Göttingenbe ment, 1831-ben jött haza. A Tiszáninneni Egyházkerület 1849-ben főjegyzővé választotta, 1860-ban pedig püspökké. A miskolci gyülekezet ekkor választotta lelkésszé, mert az egyházi törvény szerint a püspök lelkész is kell hogy legyen. Irodalmi, tudományos munkássága alapján a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. Ezzel ismerte el görög-magyar szótárát, mely 1857-ben jelent meg. Nevéhez fűződik az egyház és az iskola autonómiájáért vívott harc. Irodalmi munkái nagyobbára azonban egyházi tárgyúak. így: A keresztyén erkölcstudomány (Sárospatak, 1836), Paptan (1847), Keresztyén egyháztörténet rövid summája (gimnáziumi tankönyv 1853), Apologetika, (1858), Bibliai bevezetés (gimnáziumi tankönyv, 1857), Az 1791. évben Budán tartott nemzeti zsinaton hozott egyházi kánonok, Továbbá: Endrédi Imre, (1832), Gyulai Sámuel (1840), Miklós László (1841), gróf Teleki József (1855), Koczán József (1861), felett mondott gyászbeszédei. Ugyanígy az I. Ferenc (1835), József nádor (1847), gróf Széchenyi István emlékére elmondott könyörgései. Az ő emlékére mondott beszédek szintén megjelentek. Sírja a II/A parcellában található.