Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Temetkezési helyek a templomban, sírok a templom környezetében, emlékművek a temetőben (Deák Gábor)

A Déri Múzeumban „Omniarium" néven szerepelt a kézirat. Ebben vannak Paloczy versek is. A napóleoni háborúk alatt irta „A tavasszal újra folytatott háborúra" című verset. írt a hazai nyelv csinosítása érdekében is öt oldalnyi cikket. Ezzel pedig Kazinczyék nyelvújítási mozgalmához kapcsolódott. Kazinczy ismerte irodalmi munkásságát, értékelte is. Csak gróf Dessewffy József aggályoskodott az akkor már szolgabíróvá választott Paloczy irodalmi munkásságát illetően. A megyei levéltárban lévő Paloczy hagyatékban találjuk azokat az iratokat, amelyek a Pestről kiutasított magyar színészek miskolci megtelepedésére vonatkoznak.

4 Mint főnótárius járt el, hogy a Pesti Nemzeti Játszó Társaság itt megfelelő helyet kapjon. Tudjuk, hogy ebben segítségére volt Szrogh Sámuel táblabíró, Miskolczi György generális preceptor és Erős József akkori szolgabíró. Déryné leírja naplójában, hogy a miskolci előkelőségek nemcsak anyagilag támogatták a színjátszást, hanem szívesen látták őket társaságukban is. így került sor már 1816-ban Miskolcon színház építésére. De ekkor már Paloczy komaságban volt Laborfalvi Benke Józseffel, aki színész, színigazgató is volt. Később lett tanító. Miskolcon a Mindszenti római katolikus temetőben nyugszik. A miskolci színház ügyét a magistratus 1816. február 24-én tárgyalta Ragályi István alispán elnöksége alatt. Az 1823-ban megépült színház ellenőrző bizottságában ott volt Paloczy László is Ragályi János, Sóry László, Jósa Károly, Puky István mellett. Ugyanígy Soós Sámuel és Paulikovits János. Ezek közül Sóry László sírja is az avasi temetőben van (illetve volt egykor). Az Egyháztanácsi Jegyzőkönyv szerint Paloczy 1825-től volt az egyház segédfőgondnoka, a főgondnok br. Vay Ábrahám, majd br. Vay Lajos és br. Vay Ábrahám mellett. Minthogy ezek csak a kerületi gyűléseken vettek részt, legtöbbször Ő elnökölt a lelkész mellett az egyháztanácsi üléseken. így a hozott határozatok nagy része az O nevéhez fűződik. Mint segédfőgondnok, az iskolaszék vezetője is volt, későbbiekben többször is úgy említi a Jegyzőkönyv, hogy iskolai főkormányzó. Szerepe a reformországgyülésekkel függ össze, hiszen az 1825-1827es országgyűléstől kezdve valamennyi reformországgyülésen ott volt, sőt igen aktív szerepet vállalt. így a nyelvkérdésben harcostársa volt Kazinczyék mozgalmának. Horváth Mihály: „Huszonöt év Magyarország történetéből 1825-48-ig" című könyvében így emlékezik Palóczyra: „Egy vastag, kövér alak következik. Haja és nyírott bajusza már megőszült, öltözete messze elmaradt a divattól, széles mellén gombra akasztva sétabotja. Egész külsején mint szinte előadási modorán bizonyos cinizmus ömlik el. 4 B.-A.-Z. m. Lt. XV. Paloczy gyűjtemény