Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Ajánlás (Fedor Vilmos)

Ajánlás A miskolci Avas, bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak, - a képi ábrázolások megszületésétől, azaz a XIX. század elejétől, közepétől - fokozatosan a város jelképe lett. Egykori várostörténészünk, Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) ekként méltatta egy írásában, 1938-ban: ,,Miskolc város látképéből szembetűnően emelkedik ki a város egyik híressége, az Avas. Pedig még csak hogy rangja sincsen, hiszen 234 méteres tengerszint fölötti magasságával csupán a nagyobb dombok közé számítható ... Miskolc városközepéből nézve azonban nagyszerű látványt nyújt és bátran párhuzamba lehet állítani a Gellért-heggyel, vagy a Brassó melletti Cenkkel, s kedvező földrajzi elhelyezkedése folytán kétségtelenül egyike a legérdekesebb és leghíresebb magyar hegyeknek. " A miskolciak természetesként tartják e lankát, „hegy''-nek, az idelátogatók meg nemcsak ezen csodálkoznak, hanem a többféle jelentésű „Avas " elnevezésen is. Az „Avas-hegy" egykori szőlői és gyümölcsösei fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében. Munkát adtak a szőlőművelő borosgazdáknak, a faeszközöket és tárolóedényeket gyártó iparosoknak, de a teli hordókat távoli vidékekre elszekerező kereskedőknek is. Színhelye volt az Avas a társasági életnek, a szórakozásnak, vonzotta az írókat, költőket, művészeket, akik emlékeiket verssorokba szedték, vászonra festették, vagy fényképen örökítették meg maguk és az utókor számára. Az egyre terebélyesedő, lélekszámában gyarapodó város hitéletében a több évszázados avasi református és mindszenti római katolikus templom is fontos szerepet töltött be. A hegy temetői pedig megszámlálhatatlan generáció egykor városépítő tagjainak szolgálnak végső nyughelyül. Az Avas a XVIII-XIX. századi, városunkról szóló leírásokban tájolási, viszonyítási pont. Benkő Sámuel történeti-orvosi helyrajzában írja, hogy a város két domb közötti völgyben terül el, délről a bortermő Havas (Avas), Tapoltza és Mind-Szent dombok határolják, amelyek a Sajó folyó felé szelíden lejtő síkságba mennek át, bőven teremve szőlőt és gabonái. Fényes Elek 1851-ben készült részletes miskolci leírásában azt írja, hogy „maga a város a Tetemvár és az Avas-hegy közt fekszik. " Szrogh Sámuel