Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

A temető története és állapota az ezredfordulón (Dobrossy István)

nak élnek leszármazottai Miskolcon, a kriptába 1998-ban temettek utoljára a sírfelirat szerint.) Porcs János a honismeret és helytörténet jeles művelői közé sorolható. Sárospatakon végezte a teológiát, majd házitanító lett. 1867-1869 között avasi segédlelkész, majd 32 éven át a gimnázium történelem és német szakos tanára, s jeles naplóíróként vonult nyugdíjba. 1855-1916 között vezetett naplója talán az utolsó, ilyen műfajú vállalkozás volt a város történetében. A korszak fontos iskola-, egyház-, közigazgatás- és köztörténeti eseményeit (is) tartalmazó, 3000 oldalt meghaladó naplója a Herman Ottó Múzeumban lelhető fel. Amikor a miskolci lapokban publikáló jeles tanárt temették, a Magyar Jövő c. napilapunk a következő főcím alatt, terjedelmes méltató szöveggel búcsúzott tőle: „Az avasi temetőben, az ősi református gimnázium többszázéves tanársírjai mellé temették Porcs Jánost". Porcs János (és a család számos képviselője) a temető II/A. parcellájában a 2/d. 4-5. sírjában nyugszik. Hiába kuszálta össze a háború a város hétköznapjait, a 62 éves korában elhunyt főgimnáziumi igazgatóról, Kovács Gáborról mindenki megemlékezett: a sajtó, az iskola, a város, s temetésének időpontjában benépesült az avasi sírkert. Tíz éves korától kötődött Miskolchoz, csak annyi évet volt távol, amennyit a sárospataki és a budapesti tanulmányok megköveteltek tőle. 1877-től tanított Miskolcon, 1878-ban avatták a fővárosban bölcsészdoktorrá. Tanítói, majd igazgatói munkája mellett az ev. ref. egyházkerület világi aljegyzője, majd főjegyzője is volt. A korabeli miskolci lapok mindegyikében jelentek meg írásai. Munkái közül a „Zrínyi Miklós költői munkássága" című 1878-ban Miskolcon látott napvilágot. Az ev. ref. főgimnázium történetét feldolgozó, s 1885-ben megjelent munkája mindmáig nélkülözhetetlen forrása az iskola múltjának. A gimnázium évkönyveinek hosszú éveken át volt szerkesztője.

56 Deák Gáboron kívül, Kovács Lajosról „Életem könyve" c. munkájában Lengyel Menyhért emlékezett meg. „Ha egy tehetség megbecsüléséről van szó - írja -, felmerül bennem egy ember alakja, egy csendes, szemlélődő, magános emberé, kinek emléke feledhetetlen lesz mindazok előtt, akik tíz évvel ezelőtt tanultak magyar irodalmat a miskolci felsőkereskedelmi iskolában.'

07 Munkái közül Miskolcot és a megyét is érinti a „Költői elbeszélések, regék, mondák, leírások" című munkája, amely Budapesten jelent meg 1885-ben. Kazinczy Ferencről és Baróthi Szabó Dá55 Magyar Jövő, 1932. október 3. 56 SZENDREI J. 1911. V. köt. 294. 57 DEÁK G. 2001. 127.